typ°

könyvborítók – CoverSpy

2010-03-21T08:04:00.004+01:00

Néhány könyvborítókkal foglalkozó oldal következik. Ez az első talán a legkedvesebb oldal, a készítők olyan borítókat tesznek ki, amiket aznap láttak valakinek a kezében a metrón, buszon, utcán, parkban, kocsmában (és mindig leírják, hogy milyen volt az az ember, aki ezt a könyvet olvasta).
A llink: CoverSpy

magyarországi könyvdíszítés a XVI. században

2010-03-02T19:52:00.003+01:00

Egy régebbi, de nagyon fontos könyv is megtalálható az OSZK honlapján: Soltész Zoltánné: A magyarországi könyvdíszítés a XVI. században.

Az elószóból náhány sor:

"...arra kell rámutatnunk, hogy a nyugati országoktól eltérően Magyarországon a grafikus művészetek csaknem valamennyi korai emléke könyvekben maradt fenn. A magyarországi fametszés kezdeteinek felmérése tehát meg sem kísérelhető könyvdíszeink eredetének felkutatása, a külföldről beszerzett és az itthon készült fametszetek elhatárolása nélkül. A könyvdíszek meghatározása fényt derít a hazai metszetek külföldi előképeire s alig ismert helyi mesterek tevékenységére; nagymértékben megkönnyíti tehát fametszésünk fejlődésének áttekintését...
...jelentősek a könyvdíszítés alakulásából, fejlettségéből, sajátosságaiból levonható nyomdászattörténeti tanulságok. Egy nyomda illusztráció- és könyvdísz-készletének gazdagsága, színvonala a műhely anyagi megalapozottságát, a nyomdavezető igényességét és kiadói célkitűzéseit tükrözi..."

És az oldal tartalmazza a(z eredeti) könyv 72 oldalát, amin a díszítmények vannak.

Cristiana Couceiro

2010-02-21T08:13:00.004+01:00

Már szinte minden jelentősebb oldalon voltak a munkái. Nem véletlenül, és nekem is nagy kedvencen.
– Portfolió
– Blog
– Interjú
– Flickr

betű örökbefogadás

2010-02-17T12:18:00.002+01:00

Vizsoly, ez a Zemplén gyönyörű hegyei közt meghúzódó kis falu örökre beírta nevét a magyar kultúrtörténetbe azzal, hogy itt nyomtatták ki 1589. és 1590. között az első teljes magyar nyelvű Bibliát Károlyi Gáspár fordításában. Mantskovit Bálint nyomdászmester vezetésével olyan nyomtatás- történeti bravúrt hajtottak végre, amit évtizedekig megközelíteni sem tudott a magyar nyomtatás.
Ennek a hatalmas munkának emlékére és tiszteltére elhatároztuk, hogy létrehozzuk az ország első és egyetlen XVI. századi működő nyomdáját és interaktív nyomtatástörténeti kiállítását.
Megdöbbentett és meg is hatott milyen sokan gondolták nagyon jó ötletnek a nyomda újbóli felélesztését.
A Papír-és Nyomdaipari Műszaki Egyesület vállalta a mentorságot.
Az országos Széchényi Könyvtár két kutató munkatársa, V. Ecsedi Judit és P. Vásárhelyi Judit felbecsülhetetlen értékű háttér információkkal látott el bennünket.
A mainzi Gutenberg Múzeum rendelkezésünkre bocsátotta az eredeti Gutenberg sajtó és az eredeti ólombetű készítő berendezés vázlatait, így segítve munkánkat.
A betűöntő matricák elkészítésében a győri egyetem segít.
Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik ezt a munkát támogatták, és szakmai tudásukkal folyamatosan segítik.
Az eredeti ólombetű készlet elkészítése azonban már meghaladja anyagi lehetőségeinket.

Ezért felajánljuk, hogy aki csatlakozni szeretne ehhez a nagy és lélekemelő munkához,
"fogadja örökbe" a Vizsolyi Biblia betűkészletének egy vagy több karakterét.

Daruka Mihály
A Vizsolyi Biblianyomtató Műhely igazgatója

ide kell klikkelni a betűkért!

ide kell klikkelni a betűkért!

katonai felmérések térképei

2010-02-15T10:06:00.003+01:00

Vannak különlegesen szép térképek, az egyik ilyen kedvencem a II. katonai felmérésnek a térképei. De akkor nézzük ezeket a katonai felméréseket:

I. katonai felmérés (sajnos csak egy mintaoldal)

Az I. katonai (jozefiniánus) felmérés 1763-87 között készült el nagyrészt Mária Terézia uralkodása idején, befejezésekor már II. József volt az uralkodó.
Az elsõ katonai felvétel nem volt összefüggõ, egységes felmérés, hanem az országok, országrészek és tartományok önálló részletfelvételeinek a sorozata. Ezek az önálló felvételek nem támaszkodtak szilárd geodéziai alapra, a kicsibõl a nagy felé haladva apránként készültek el.
A felvétel módja nem volt egyöntetû, országonként változott aszerint, hogy az adott körülmények között mi volt a legmegfelelõbb.
A felmérés során semmiféle magassági mérés, szintezés nem volt, a térképek nem tartalmaznak semmiféle magassági adatot.
A munka menetét a várható háborús veszély irányai határozták meg. Elsõnek a porosz hadszínteret mérték fel (1763), illetve ezzel párhuzamosan elkezdõdött Cseh- és Morvaország, majd Magyarország keleti határának felmérése Máramaros határvidékén a krími tatárok várható betörése miatt. Az utóbbi két felmérést 1768-ra fejezték be. Ezt követte 1766-73 között Erdély és a Temesi bánság. A végére maradtak Magyarország és Erdély belsõ részei.
Összesen 60 tiszt végezte a térképezési munkákat, évi átlagban 3 felvételi szelvényt (kb. 10 négyzetmérföld) kellett elkészíteni. A felvételeket Andreas von Neu vezette, aki már a sziléziai próbafelvételben is résztvett, akkor még századosként mint a fõszállásmester-törzs térképezési ellátó tisztje. õ vezette a felvételt Felsõ-Ausztriában (1769-72), Alsó-Ausztriában (1773-81) és Magyarországon is (1782-85), itt már ezredesként. Késõbb õ irányította a történelmi Magyarország területén a II. József-féle telekfelmérési munkálatokat (1786-88), majd katonai pályafutását altábornagyként fejezte be.
A felvétel alapméretaránya 1:28800 (1 bécsi hüvelyk a térképen a valóságban 400 öl). kB. 5400 ilyen szelvény készült el. Egy ilyen szelvény mérete 2 x 1 1/3 láb, azaz 64x42 cm (a terepen 18480 m x 12148 m). Az 1:28800-as méretarányú szelvények önálló szelvényezési rendszert alkottak a korabeli Magyarország területén (a felvétel szerint 3071 négyzetmérföld, azaz 178180 km2) 9 felvételi térképmûvet alkotva.
Az eredeti szelvényt a térképezõ tiszt egy példányban készítette el (Original Aufnahme) és errõl csak egy további másolat (Reinzeichnung, Kopie) készült. A két példány közül az eredeti felvételi lapok a pontosabbak, hiszen még a háromszögelési hálózat vonalait is tartalmazzák. A másolatok mutatósabbak, de kevésbé pontosak. Ezek az 1:28800-as méretarányú szelvények csak háborús helyzetben kerültek volna sokszorosításra. (via)

II. katonai felmérés térképei

A 19. sz. elején, részben a napóleoni háborúk ösztönzésére, nagy szükség mutatkozott egy, az egész Osztrák Birodalmat összefüggően ábrázoló, egységes szelvényezési, ill. vetületrendszerű (ún. derékszögű szelvényezés Cassini-féle vetület) térképmű iránt. Ennek eredményeképpen I. Ferenc császár 1806-ban rendelte el a „Zweite oder Franziszeische Landesaufnahme”-t, (a második ill. Ferenc-féle országfelmérést), amelyet ma a II. katonai felmérésnek hívunk. A felmérés méretaránya az I. katonai felméréshez hasonlóan 1:28.800 volt. A színes, kéziratos térképeket elsősorban nem kiadásra (az eredeti szelvények sokáig titkosak voltak), hanem az abból szerkesztett kisebb méretarányú térképek alapjául szánták. A georeferált és a Google maps-al szinkornizált térkép a Magyar Királyság (a Temesi Bánsággal és a Bánsági Határőrvidékkel együtt) nagyfelbontású, színes felmérési térképeit tartalmazza (eredeti címe Aufnahmskarte des Königreiches Ungarn). 1819—1869 között 1112 db, 1:28.800-as léptékű szelvény készült a területről.
(via)

III. katonai felmérés térképei

Magyarország harmadik katonai felmérése két részletben, 1869-1873 között Erdélyben, 1872-1884 között Magyarországon és a Partiumban valósult meg, az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó nagy térképészeti vállalkozásának önálló részeként. Erdély térképezését sokszor a második felmérés részeként kezelik, de időbelileg mindenképpen a harmadikhoz tartozik.
A térképmű egészét (a teljes elkészült munkát) ferencjózsefi térképnek is szokták nevezni. wikipédia

Az utikönyvem wikijén a településeknél mind a három katonai felmérés térképét feltűntetik. Ott is érdemes nézelődni.

jegyek

2010-02-14T19:41:00.004+01:00

Jegyek tipográfiájához néhány gyűjtemény, amik online is nézegethetőek, koncertek, football.

Rolf Thalmann concert tickets

Deep Purple Ticketmuseum

Penn State Football Ticket Museum

University of Michigan Football Ticket Museum

The Who

Kraftwerk tickets

Genesis tickets

BibliOdyssey

2010-02-14T18:10:00.003+01:00

Az egyik kedvenc blogom (bibliodyssey) 2009-es postjaiból néhány fontosabb (vagy nekem érdekesebb) post. Okos, alapos, nagyon jó képanyaggal, linkekkel, amiket érdemes mind végignézni. Ha el akar valaki igazodni ebben a nagyon gazdag anyagban, akkor talán itt érdemes kezdeni.

The World Digital Library
Nuremberg Scribe
Bedford-style Book of Hours
Sachsenspiegel
Watch-Paper Prints
Codex Fejervary Mayer
Ornamental Typography
Ornamental Typography Revisited
Printers Ornaments
Liber Chronicarum

és az egyik legújabb bejegyzés (innen a kép is):
The Oldest Book from the Americas
ez meg egy előzmény:
Aztec Mexico

Nyomdák Magyarországon (XV.-XVI. század)

2010-02-10T19:12:00.004+01:00

A Széchenyi Könyvtár oldalán egy jól átlátható, sok képpel illusztrált oldalt nézegethetünk a magyarországi kézisajtó korának nyomdáiról. Az oldal szerkesztői V. Ecsedy Judit és Bánfi Szilvia.

Itt a tartalom kedvcsinálónak_

Magyarországi nyomdák:

XV. század:
– Hess-nyomda (1472-1473)
– Confessionale-nyomda (1477-1480)

XVI. század:
– A szebeni városi nyomda (1525-1531, 1575-1601)
– Sylvester-nyomda (1536-1541)
– Honterus-nyomda (1539-1594)
– Philip diakónus nyomdája (1544-1552)
– Hoffgreff-Heltai-nyomda (1550-1600--)
– Coresi diakónus nyomdája (1557-1588)
– Huszár Gál és Huszár Dávid nyomdája (1558-1577)
– A debreceni városi nyomda (1561-1600--)
– Hoffhalter-nyomda (1565-1590)
– Lorinţ diakónus nyomdája (1567-1579)
– Karádi-nyomda (1569)
– Bornemisza-Mantskovit-nyomda (1573-1599)
– Gutgesell-nyomda (1577-1599)
– Telegdi-nyomda (1578-1609--)
– Scholtz-nyomda (1578)
– Manlius-nyomda (1582-1600--)
– Ferences-nyomda (1593-1599)
– Walo-nyomda (?) (1594)
– Klöss-nyomda (1597-1600--)
- A nyomdák kiadványait ld. MNB honlap -

Magyarországi nyomdahelyek:

XV. század:
– Buda
– Pozsony (?)

XVI. század:
– Abrudbánya (Abrud, RO)
– Alsólendva (Dolnja Lendava, SL)
– Bártfa (Bardejov, SK) - Gutgesell
– Bártfa (Bardejov, SK) - Klöss
– Besztercebánya (Banská Bystrica, SK)
– Brassó (Braşov, RO)- Honterus
– Brassó (Braşov, RO)- Coresi diakónus nyomdája
– Debrecen
– Detrekő (Plavecký Hrad, SK)
– Galgóc (Hlohovec, SK)
– Gyulafehérvár (Alba Iulia, RO)
– Kassa (Košice, SK)
– Keresztúr
– Kolozsvár (Cluj-Napoca, RO)
– Komjáti (Komjatice, SK)
– Monyorókerék (Eberau, A)
– Nagyszombat (Trnava, SK)
– Nedelic/Drávavásárhely (Nedelišče, HR)
– Sicz /Németlövő (Deutsch-Schützen, A)
– Németújvár (Güssing, A)
– Óvár (Mosonmagyaróvár)
– Pápa
– Pozsony (?) (Bratislava, SK)
– Rárbok (Rohožnik, SK)
– Sárvár-Újsziget (Sárvár)
– Sempte (Sintava, SK)
– Simánd (Şimandul-de-Jos, RO)
– Szászsebes (Sebeş, RO)
– Szászváros (Orâştie, RO)
– Szeben (Sibiu, RO) - Philip diakónus nyomdája
– Szeben (Sibiu, RO) - városi nyomda
– Temesvár (Timişoara, RO)
– Várad (Oradea, RO)
– Varasd
– Vimpác (Wimpassing an der Leitha, A)
– Vizsoly

(Az illusztrációk Huszár Gál és Huszár Dávid nyomdájának díszítményei, betűi és iniciálé.)

Bodoni 270

2010-02-09T18:58:00.000+01:00

Már volt a blogon, csak elveszett, de most legalább aktuális is. 270 éve született Giambattista Bodoni. A Manuale Tipografico című könyvét érdemes végiglapozni, ebből az alkalomból. (Ezen a linken is ugyanaz a könyv látható, csak itt nagyobbra is nagyítható.)

History of the Book – flickr

2010-02-08T10:09:00.004+01:00

Egy nagyszabású vállalkozás indult nemrég a flickren, a különböző országok tipográfiai munkáit mutatják be 1470-töl 1800-ig, jelenleg több mint 10000 képet tartalmaz a gyűjtemény, olyan nyomdászoktól mint:
– Jean Roigny - Paris, France
– Vincenzo Valgrisi - Venezia, Italy
– Matthias Becker - Frankfurt, Germany
– Georg Lauer - Roma, Italy
– Nicolaes van Ravesteyn - Amsterdam, Netherland
– Mace Bonhomme - Lyon, France
– Sebastien Gryphius - Lyon, France
– Erhard Ratdolt - Venezia, Italy
– Geofroy Tory - Paris, France
– Gualtiero Scoto - Venezia, Italy
– Antoine du Ry - Lyon, France
... és még több mint száz név, szépen rendezve. És ami nagy erénye a gyűjteménynek, hogy képei nagyon nagy felbontásban is elérhetőek.

Ez meg az angol ismertető:

"Pictures are made in close cooperation with Special Collections, Amsterdam, also with the Royal Library, The Hague and the Archive at Alkmaar. This project was made possible with the help of the Huizinga Instituut, University of Amsterdam and the A D & L foundation, Amsterdam. The collection of photo's is 'work in progress' of the chair for the History of the Book at the University of Amsterdam. We hope to extend it well into 20.000 photo's of initials, ornaments and type in 2010. In time descriptions will be enhanced by descriptors that make searching easy. At the moment we are looking at Iconclass. We are also adding and extending the catalogue 'Work in Progess' (2004) that gives an overview of the first three centuries of European printing. "

Ez a link.
Itt megnézhetjük országonként vagy nyomdászonként.

Doktor Fell betűi

2010-02-07T07:51:00.000+01:00

Ha valakinek jelent ez a cím valamit és még nem bukkant rá erre az oldalra, akkor nézze meg és le is töltheti ezeket a betűket (OpenType, magyar ékezettel). Igio Marini digitalizálta régi kiadványok alapján, nem újrametszette, hanem mindenféle hibáival együtt készítette el, ezért egészen különleges, izgalmas szövegkép készíthető ezekkel a betűkkel.
Ha valaki még nem is hallott Doktor Fell betűiről, akkor mindenképpen ismerje meg, fontos állomása a tipográfiatörténetnek.

És még egy vers is megörökítette Doktor Fell nevét, nem éppen hízelgő...:
I do not like thee, Doctor Fell,
The reason why I cannot tell;
But this I know, and know full well,
I do not like thee, Doctor Fell.
(Tom Brown)

betűmintakönyvek (2)

2008-02-25T06:27:00.001+01:00

Ralf Herrmann blogjában találtam ezt a néhány végiglapozható betűmintakönyvet:

– William Caslon – A specimen of printing types (1785)
– Franklin type foundry, Cincinnati – Convenient book of specimens (1889)
– Barnhart bros. & Spindler, Chicago – Book of type specimens (1881)
– Keystone Type Foundry, Philadelphia – Abridged specimen book (1906)
– Cleveland Type Foundry – Catalogue and book of specimens of type faces (1895)
– Palmer & Rey, San Francisco – New specimen book (1884)
– American Type Founders Company – American specimen book of type styles (1912)
– Lanston Monotype Machine Company – The monotype specimen book of type faces (1922)
– Inland Type Foundry, St. Louis – Specimen book and catalog (1897)
– MacKellar, Smiths & Jordan Co, Philadelphia – Specimens of printing types (1892)

Ez a másik link is a betűmintakönyvekre mutat, itt viszont letölthető formátumokban is megtalálhatóak ezek a könyvek.

Pre-Gutenberg (1)

2008-02-24T17:29:00.003+01:00

Gutenberg előtti nyomtatványokról lesz néhány link. Mint tudjuk, Gutenberg találmányának a lényege: a mozgatható betűkkel való szedés kidolgozása volt (Európában). Így a betűket többször fel lehetett használni, és csak az abc betűit kellett egyszer kimetszeni (+ a ligatúrákat), azokat lehetett már sokszorosítani, és tetszőleges szöveget kiszedni vele. AZ előtt a teljes szöveg minden betűjét külön ki kellett metszeni (általában fatáblákra). Az első link a Schoyen Collection oldalára mutat. Ezen az oldalon látható néhány vaknyomat, amit agyag nyomtattak, és a legutolsó kép pedig egy Koreában készült, 1438-as nyomat, aminek az érdekessége, hogy ez is mozgatható betűkel készült! (a postkép ennek egy részlete)

Paul Rand

2008-02-23T13:44:00.002+01:00

Egy januárban indult weboldal, ahol elkezdték összegyűjteni Paul Rand műveit, logikus átlátható oldal, galériával, videókkal, cikkekkel. Csak ide kell kattintani!

Maigret

2008-02-21T10:57:00.004+01:00

Thomas a könyvsorozatokkal foglalkozó blogjában ajánlotta ezt az oldalt, ahol a teljes Maigret sorozatot kiadták.

Az oldalon még mindenféle érdekességek elérhetőek, például a régi borítók, filmplakátok.

És akkor még néhány link:
– talán a legteljesebb Maigret oldal, itt érdemes a Gallery menűre kattintani, és ott tovább a listára
– ezen az oldalon a címekre kattintva egymás mellett láthatóak a különböző kiadásai ugyanannak a könyvnek
– ezen az olasz oldalon döbbenetes mennyiségű olasz és francia Maigret borító található, sajnos nagyon kis méretben
– és végül, a már sokszor emlegetett uj magyar Maigret sorozat

Nyugat

2008-02-18T06:48:00.003+01:00

100 év jelent meg az első Nyugat. A teljes folyóirat elolvasható itt, és megnézhető az összes szám borítója. Néhány kép:

És ne feledkezzünk meg Falus Elekről sem, amikor a Nyugat címlapjait nézegetjük.

könyvmutatványosok

2008-02-17T08:40:00.004+01:00

A litera.hu interjúsorozatot indított, ahol magyar könyvtervezőket kérdeztek.
"Örömmel tapasztalható, hogy az utóbbi időben egyre több szép könyv jelenik meg, és egyre több szó esik a könyvek formájáról, a külcsínről, azaz a borítókról. Az alkotók azonban, a kirakatba kerülő műveikkel ellentétben, többnyire a háttérbe húzódnak."

Máthé Hanga

Hrapka Tibor

Pintér József

Post Typography (Maniesto)

2008-01-31T18:17:00.000+01:00

Azért érdekes ez az oldal – az érdekes munkákon kívül –, mert itt olvasható a Post Typographic Manifesto. Idemásolom, mert (nem hosszú) nem könnyű megtalálni az oldalon, viszont nagyon érdekes (és provokatív) szöveg. Meg tudni kell hozzá ki volt Beatrice Ward és mi az a "crystal goblet", mert itt azt összetörik és taposnak rajta. Tehát:

Post Typographic Manifesto

Typography is dead. You have killed it.

You bombard us with empty phrases and the crass refinement of perfect lives and perfect design, enforcing the unspoken fascism of your Typocracy upon generations of our incognizant brethren. Wielding history as your whip, you corral those who would dare defy you towards a Typocratic slaughterhouse wherein we hear the death-rattle of creativity.

Your design has become an empty gesture, a reflection of the vacuous society you have helped to create and perpetuate. It has been said that the "medium is the message," but your medium is transparent and likewise, your message hollow.

Like a farmer tilling the soil, we are also unafraid to get our hands dirty to reap the fruits of our labor

Type historian and critic Beatrice Ward compared good modernist typography to a crystal goblet, a clear, unadorned vessel that does not cloud the content. Your shallow cup runneth over with lies and platitudes. If the letters used to construct your words are invisible, does not the message also go unnoticed and unheeded? We step on your crystal goblet of typography at the marriage of liberty and design.

The advent of the personal computer and desktop publishing software promised to overthrow the Typocratic regime and usher in a new age of typographic democracy and enlightenment. But the Typocracy quickly subverted these technological advances to create a new caste system composed of the Graphic Design Elite and the Desktop Publishing Proletariat. The term, desktop publishing, which had heralded the great promise of a popular design revolution quickly took on an undesirable connotation. It belittled the efforts of untrained designers and artisans, quashing the unconformist and unconventional and cutting off avenues of individualism and experimentation.

We step on your crystal goblet of typography at the marriage of liberty and design.

But even as the Desktop Publishers have been repressed by the Typocracy, they have sown the seeds for a rebellion against these tyrants. We will liberate typography from the stuffy shackles of classicism and rigid mores of modernism. We will shun too the ironic and forced eclecticism of post-modernism in favor of a valiant and noble design democracy. The delicate crystal goblet of modernism cannot contain the volume and passion of our humanity. We do not seek to create works of grace, sublimity, and legibility. We only answer to the ultimate satisfaction of our own Dionysian impulses.

Like a farmer tilling the soil, we are also unafraid to get our hands dirty to reap the fruits of our labor. We dispel the myth of the invisible designer. We each will carve our own visage from the faceless screen, and let the ink from our pens bleed onto our hands and paper. We will not hesitate to discard X-heights and baselines to achieve our Post Typographic ideals, casting off the shackles of Photoshop to return to the freedom of letters without rules.

The advent of the personal computer and desktop publishing software promised to overthrow the Typocratic regime
We are the children of the Desktop Publishers, and the siblings of the rebel youth who scratched the logo of their favorite band into the cover of their math book.

We are the 32-oz. Big Gulp of Typography!
We are the Typography of The Masses!
We are the Times New Romans!
We are the Franklin Gothics!
We make our impact with Impact!

Never forgetting the struggle of the Desktop Publishers and those who came before, we of the Post Typographic movement seek no less than the democratization of typography. We will overthrow the Typocracy, and fill its vacuum with a socially aware and vibrant typographic freedom embodied by Post Typography. Brothers and Sisters, join us in shattering the glass muzzle of Typocracy and renouncing the indentured servitude of the Typocratic regime.

xType

2008-01-31T12:31:00.000+01:00

Egy idei új blog (illetve december 31-én indult), az extrém betűkről. Az eddig felkerült postok alapján rendkívül érdekes olvasni és nézegetni valók lesznek itt. De már most is van néhány érdekesség. A gyengébbek (mint például én) kedvéért a linkek a címben vannak elrejtve, azokra kell kattintani... (mint Balla Dóra blogján is, hogy mit kerestem...).
tehát a link: xtremetype

david the designer

2008-01-28T14:28:00.000+01:00

Ez a blog is kimaradt eddig, pedig már régóta olvasgatom, egy másik David: David the Designer. Kedvcsinálónak talán ezt a cikksorozatát ajánlom: 52 font, amit a helvetica helyett használhatunk.

logo design love

2008-01-28T14:13:00.000+01:00

David Airey eddig is egy nagyon érdekes blogot készített, de most egy pár napja előállt egy újabbal, aminek már a címe is sokatmondó: logo design love, ismerve eddigi postjait, ide is érdemes lesz vissza-vissza térni.

cover deja vu

2008-01-27T09:16:00.000+01:00

Néhány cikk arról, hogy milyen veszélyeket rejt, ha egy könyvborítóhoz stockfotót választunk. Érdekesek ezek a borítók, hogy ugyan azokat a képeket hogyan használják fel különféle témákhoz. Meg azért is, hogy ki hogyan teszi rá a szöveget, milyen betűtípust választanak hozzá:
Cikk a Novelish.com oldalán, és itt egy egész cikksorozat a rap sheet blogon.

Ratdolt

2008-01-27T08:53:00.000+01:00

Erhard Ratdoltról (1442-1528) volt már szó a régi blogban, most újra... (néhány nekem fontos dolgot postolok újra.)
Itt négy könyve lapozható végig:
– Artis oratoriae epitoma. Ars epistolandi. Ars memorativa (1482)
– Concordantiae astronomiae cum theologia necnon historicae veritatis narratione (1490)
– De nativitatibus. Magistralis compositio astrolabii (1485)
– Poeticon astronomicon (1485)

Ezt az oldalt is érdemes megnézni. Vagy Nicholas Fabian cikkét.

Kner

2008-01-23T18:54:00.000+01:00

Ha valaki véletlenül nem figyelné ezt a blogot, akkor a kolléga már felhívta rá a figyelmet, de ha ez sem ért volna el a célját, akkor itt is megemlítjük: egy kétrészes cikk jelent meg a Kner nyomdáról:
– 1. rész
– 2. rész
És köszönjük!

megazine

2008-01-23T18:44:00.000+01:00

Ezen az oldalon a magazinokat gyűjtötték össze. Az olyan magazinokat, mint például a ray gun (David Carson). A link a címlapokra mutat, de érdemes egy kicsit kattintgatni, akár össze-vissza is (ha valaki nem tud oroszul).

record envelope

2008-01-23T08:06:00.000+01:00

Egy blognak álcázott gyűjtemény, ahol a lemezeket védő tasakokat gyűjtik össze: Ms Kavel Rafferty's collection
Érdekes megfigyelni, hogy a tervezők mit kezdtek a hatalmas lyukkal, amik ezeknek a tasakoknak a közepén voltak.
(A régi lemezeket kis tasakok védték, és ezeket a tasakokat kellett a borítóba becsúsztatni.)

kirakat

2008-01-22T14:02:00.000+01:00

A kiállítás ugyan már bezárt, de a weboldalon sok érdekességet talál, akit érdekel a második világháború utáni grafika. Csomagolópapírok, reklámszatyrok, divatújságok, hirdetések, plakátok, stb. Nagy anyag, de sajnos elég kicsik a képek...
A kedvencem az oldalról a címkegyűjtemény.

brand name pencils

2008-01-22T13:42:00.000+01:00

Mindig érdekes, hogy azonos felületre milyen módon tudnak feliratokat elhelyezni. Eddig is szerettem ilyen gyűjteményeket ajánlani, ez most a ceruzákra írt gyártók feliratait tartalmazó oldal: Bob Turby oldala.

typo2008

2008-01-16T19:57:00.000+01:00

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Felsőfokú Tipográfus Tanfolyama végzős hallgatóinak záróvizsga kiállítására a Ponton Galériában, 2008. január 23 - február 2. között, naponta 12-18 óráig. (1015 Budapest, Batthyány utca 65.)

GERI ZSÓFI, GYERGYÁK BENCE, HORVÁTH VALÉRIA, HUDÁK ZSOLT, KOCSIS HÉDI, MACZÓ DÁVID, MÁTYUS GERGELY, PARÁSZKA GÁBOR, POLÁNYI PETRA, SAIN PÉTER, SZABÓ VINCE, SZEDER BALÁZS, TAMÁSI MIKLÓS, DE LA TORRE DÁNIEL, TÓTH GÁBOR, TURKOVICH GYÖRGY, VINCZE ERIKA

tanulmány

2007-12-01T17:36:00.000+01:00

Ezt a linket ugye mindenki látta itt?

Future Classics

2007-12-01T17:20:00.000+01:00

Ezekről a brítókról is sok helyen írtak (UKSF, galleycat, Torque Control, la cusine du graphiste, we made this,), nem is véletlenül. A se szező, se cím a borítón új irányzathoz tartoznak ezek a borítók. Sajnos a képeken nem igazán látszik, hogy milyen anyagból készültek ezek a borítók. Csak azt a néhány rossz képet találtam:

Jon Gray

2007-12-01T17:15:00.000+01:00

Ahogy azt mindenfelé olvashattuk (pl.: itt és itt) az Ulpius kiadó Jonathan Grey tervezővel készíttette el a Rushdie kötetek borítóját. Grey könyvborítói a saját oldalán, a a book cover blogon, és egy ínterjú vele.

Caslon 1924

2007-11-28T12:35:00.000+01:00

Ezen a linken pedig agy gyönyörű 1924-es Caslon betűmintakönyv néhány lapja található.

betűmintakönyvek

2007-11-28T12:30:00.000+01:00

Néhány régi betűminta látható ezen a linken.

Például:
American Type Foundry (1923)
Hansen Type Foundry (1909)
Stirling, New York (1920)
Pony (1988)

és még, és még....
(de az is lehet, hogy volt már.)

betűk Rómából

2007-11-27T15:58:00.001+01:00

Régen ajánlottunk valamit a flickrről: ez egy szép gyűjtemény a római kőbevésett betűkről. De érdemes a feltöltő ebensorkin többi képeit is megnézni, itt lehet válogatni.

The Ministry of Type

2007-11-27T15:47:00.000+01:00

Egy nagyon érdekes, április óta működő oldal: The Ministry of Type. Az itt látható bibliaíró robot is erről az oldalról származik. Érdemes hetente visszatérni az oldalra, jó érzékkel mindig nagyon színvonalas postok.

borítómustra (2) – BDR

2007-11-24T14:26:00.000+01:00

Egy már többször ajánlott könyvborítókról szóló blogon (The Book Design Review) Joseph Sullivan közzétette a – szerinte – legjobb 2007-es könyvborítókat ebben a bejegyzésében.
Lehet szavazni a könyvekre, jelenleg ez a borító vezet:

borítómustra

2007-11-24T14:14:00.001+01:00

A könyvesblog rovata, ahol a (nemrég) megjelent borítókat értékelik. (A blogot egyébként is érdemes olvasni – annak aki egyébként is olvas.) Talán az első ilyen vállalkozás Magyarországon. A blogon a borítómustra címkére kell kattintani jobb oldalon, és akkor kigyűjti szépen a cikkeket. Illetve majdnem, mert néhánynál nincs beállítva a címke:
– Boritomustra Novellarium
– A zsidók és a féldisznó+félcápa – Borítómustra

Már csak a borítók miatt is érdemes nézegetni ezt a blogot, általában jó minőségű képeket közölnek. Furcsa módon ez a borítómustrákban nem így van, ott közlik talán a legkisebb képeket... És érdemes a kommenteket is megnézni.

bibliodyssey book

2007-11-10T23:57:00.000+01:00

Kedvenc blogom (bibliodyssey) szerzője könyv alakban is megjelentetett blogbejegyzéseiből néhányat.
A post a könyvéról itt olvasható.
A kiadó oldala a könyvről.
Ebből az alkalomból egy interjú is olvasható a titokzatos PK-val.

mr válaszlevél II. (4)

2007-10-10T22:28:00.000+02:00

Előzmények:
A MATT nyílt levele
mr válaszlevél (1) + megjegyzések
mr válaszlevél (2) + kritika
mr válaszlevél (3) + kritika
matt válaszlevél

Levelek a MATT oldalán

És akkor megérkezett a .... zrt. válasza. A képre kattintva nagyobb méretben olvasható a levél:

Ugyanebben a szellemben érdekes dolgokat olvashatunk a ........ honlapján a ... arculat menűpont alatt (rögtön a főoldalról is elérhető). Ez és csak ez olvasható itt az arculatról. Idézet következik:

"MR Arculat

A Magyar Rádió zrt. és adóinak elnevezése, logói, és a kapcsolódó reklámszlogenek (külön – külön és együttesen is, „Megjelölések”) a Magyar Rádió zrt. kizárólagos tulajdonát képezik, illetve azok kizárólagos használója a Magyar Rádió zrt.
A Megjelölések bármilyen célra történő felhasználása az MR zrt. kifejezett írásbeli engedélye nélkül nem megengedett.
Az engedélyezett felhasználástól való eltérés, valamint a nem méret- és szín azonos felhasználás, a reklámszlogenek eltérő feltérő feltüntetése tilos.
A felhasználó a Megjelöléseket engedély hiányában, illetve az engedélyben foglaltaktól eltérően nem használhatja, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személynek semmilyen jogcímen át nem adhatja.
Az engedélyezett felhasználás esetén, a Megjelölések megjelenítését, vagy bármilyen nyilvánosságra hozatalát megelőzően, a felhasználó köteles bemutatni, az MR zrt. Kommunikációs Irodájának (telefon: 328 -7057, E-mail: gal.erika@radio.hu), hogy a Megjelölést milyen formában, hol, hány példányban kívánja megjeleníteni, nyilvánosságra hozni.
A Megjelölések megjelenítésére, vagy bármilyen nyilvánosságra hozatalára, a Kommunikációs Iroda (24 órán belüli) írásos jóváhagyását követően kerülhet sor.
Az engedély nélküli, vagy a fenti szabályozástól eltérő, jogosulatlan felhasználásért a felhasználó teljes körű vagyoni és nem vagyoni kártérítési felelősségén túlmenően a hatályos jogszabályok szerint is felel.
A logók felhasználásával kapcsolatban kérjük, forduljon a Kommunikációs Irodához ( pr@radio.hu)."

Forrás: .... zrt. honlapja

És ez a kép fogad ezen az oldalon (a képre kattintva eredeti méretben és felbontásban tekinthetjük meg az eddigiektől teljesen eltérő elrendezésben és arányokban megjelentetett logókat):

Tekintsük ezt méret- és szín azonos felhasználásnak? Ezt csak azért kérdezem, mert például a .... honlapjáról letölthető dokumentumok: árlista (pdf) vagy az Általános szerződési feltételek (pdf) alján mintha más sorrendben és arányban lennének a logók, más rendezési elv szerint. Így:

(A képre kattintva eredeti méretben és felbontásban tekinthetjük meg a dokumentumok alján szereplő logókat.)

Helvetica 50 – Budapest

2007-10-09T23:19:00.000+02:00

Kedvencem:

A kiállított munkákra még visszatérünk.

Helvetica 50 – kiállítás

2007-10-08T18:56:00.001+02:00

holnap!

Helvetica 50 – szakmai nap

2007-10-08T18:25:00.000+02:00

2007-ben 50 éves a Helvetica. Ez alkalomból a MATT, pályázatot hirdetett "A Helvetica Magyarországon" címmel. Az 50 legkiemelkedőbb pályaműből rendezett kiállítás megnyitója előtt a MATT szakmai napot is rendez.

A szakmai nap: a Gödör Klub előadótermében, 15.00 órától levetítjük Gary Hustwit: Helvetica című dokumentumfilmjét és 16.30-tól, három szakmai előadás következik [Jonathan Barnbrook (UK), Erich Alb (CH)]. A kiállítás megnyitó előtt, az előadások elhangzása után, szakmai kerekasztalbeszélgetést rendezünk. A szakmai napon való részvétel ingyenes, az előadások eredeti nyelven zajlanak. Szinkrontolmácsot a MATT és a Design Terminal biztosít.

A szakmai nap: 2007. október 9-én, 15 órakor kezdődik az Erzsébet téri Gödör Klubban

graphifest

2007-10-08T18:22:00.000+02:00

Idén debütál a tervezőgrafikusok és tipográfusok seregszemléje, a Magyar Grafikai Stúdiók Egyesülete, a Magyar Tervezőgrafikusok és Tipográfusok Társasága (MATT) és a Design Terminál Kht. szervezésében.

Helvetica díjátadó és kiállítás megnyitó
A Helvetica betűtípus megalkotásának 50. évfordulója alkalmából a Magyar Tervezőgrafikusok és Tipográfusok Társasága (MATT) által meghirdetett pályázatra műfajbeli megkötések nélkül, a betűcsaládhoz kapcsolható plakáttal, emblémával, kiadványokkal, tipográfiai és autonóm alkotásokkal egyaránt lehetett nevezni. A legkiemelkedőbb 50 pályaműből rendezett kiállítással egy időben a MATT szakmai napot is tart, ahol a neves grafikusok előadásai mellett levetítik Gary Hustwit: Helvetica című dokumentumfilmjét.

Aranyrajzszög díjátadó és kiállítás megnyitó
A Magyar Grafikai Stúdiók Egyesülete ebben az évben is meghirdette Aranyrajzszög díj pályázatát. Idén az első Graphifest keretében kerül sor az egykori Titán rajzszög mintájára aranyból készült díj átadására, amelyet a szakma jeles képviselői ítélnek oda öt kategóriában. Ezzel egy időben nyílik meg a pályázatra beérkezett munkákból rendezett tárlat, amely minden évben nagy számú érdeklődőt vonz, és ezzel az egyik legkiemelkedőbb kulturális eseménnyé avatja a tervezőgrafikusok legfontosabb hazai seregszemléjét.

Gödör Klub: 2007. október 9., kedd 19 óra
Nyitva: 2007. október 10–26., hétfő-vasárnap: 14:00-23:00

Type Design Philosophy

2007-09-30T23:32:00.003+02:00

Egy érdekes cikk olvasható a typotheque oldalán – Martin Majoor: Type Design Philosophy. A cikk a sans serif betűkkel foglalkozik, a sans serif eredetével, a serif és a sans serif viszonyával, a sans serif kurzív problémájával és természetesen a szerző (betűtervező) nézeteit is megismerhetjük.
– a cikk: Type Design Philosophy
– Peter Bilak interjúja
– Martin Majoor betűi

akzidenz grotesk

2007-09-29T01:26:00.000+02:00

Még a Helvetica Magyarországon pályázat kapcsán nézegettem ezt az oldalt. Tobias Battenberg készítette ezt a projektet, betűket vetített az éjszakai városban. Akzidenz grotesk betűket. A teljes képanyag letölthető pdf-ben is.

matt válaszlevél

2007-09-27T22:52:00.000+02:00

2.
Tisztelt Elnök Úr!

Köszönettel vettük válaszát, melyet nyílt levelünkre küldött. Sajnáljuk azonban, hogy a tervezőgrafikus és tipográfus szakma nevében írott levelünkben összefoglalt kérdéseinkre nagy részben továbbra sem kaptunk választ.

Nem értjük továbbá, hogy kérdéseink miért csak „nehezen értelmezhetőek” az önök által kihangsúlyozott „nemzetközi színvonalú márkaépítés világában”. Félreértette levelünket, ha tartalmából arra a meggyőződésre jutott, hogy a MATT „nem képes elfogadni az Európai Unióban tevékenykedő nemzetközi műhelyek megjelenését a hazai piacon”. Habár a MATT, mint szakmai érdekvédelmi szervezet alig több mint egy éve működik, elnöksége és tagjai között jó néhány komoly referenciákkal és akár évtizedes tapasztalattal rendelkező szakember van. Többen közülük nemzetközi cégeknél is folytatták eddigi pályájukat.
Megállapítjuk viszont, hogy Önök, a levelükben leírtak szerint nem fogadják el a hazai műhelyek létezését a hazai vizuális és marketingkommunikációs piacon. A MATT nem a külföldiek részvételét nehezményezi a hazai feladatok elvégzésében. A vizuális kommunikációs szakma egy nemzetközi közösség. Hazánkban is számos nemzetközi stúdió és ügynökség működik.
A MATT a szakma Magyarországon működő képviselőinek teljes kizárását nem fogadja el az Önök, mint közmédium részéről.
Félreértés lehet az a megjegyzésük is, melyben megállapítják, hogy „a MATT szemlélete a grafikai arculatot illetően szervezettől, üzleti- és közszolgálati feladatoktól és céloktól független szépészeti jelenségként való felfogását tükrözi”. Ez valótlan, hiszen szakmai kritikáink az elkészült munkában többek között éppen a gyakorlati céloktól független szemléletet bírálják.

Mivel nyílt levelünkben feltett lényeges kérdéseink nagy részére semmilyen választ nem kaptunk, abból arra következtetünk, hogy Önök vagy nem tudják, vagy szándékosan nem akarják a nyilvánosság előtt megválaszolni azokat.

Az Önök levelében foglaltakat egy burkolt, de tényszerű állításnak fogjuk fel, miszerint Önök a szakma hazai képviselőit eleve alkalmatlannak ítélik a Magyar Rádió arculattervezésére és ehhez kapcsolódó feladatok elvégzésére.

Önök, a szakmai kérdések, kritikák megválaszolására a megbízott Navyblue nevű cég vezetőjét, Ron Cregan-t kérték fel. Ebből az derült ki számunkra, hogy pártatlan és elfogulatlan hazai szakember nem állt rendelkezésükre a megvalósult munka kapcsán szakmai vita lefolytatására. Habár levelünket Önöknek és nem a megbízott cégnek címeztük, Ron Cregan úr válaszaira egy személyesen neki címzett levélben reagálunk. Ron Cragen nyilvános szakmai vitára való kihívását elfogadjuk. Erre a legjobb alkalom a rövidesen megrendezésre kerülő budapesti Design7, amely eseményre meghívásunkra több neves külföldi előadó érkezik. Vendégünk lesz Jonathan Barnbrook is Londonból, Erich Alb Svájcból és bizonyára Önök által is jól ismert Linotype is képviselteti magát.

Mivel választ nem kaptunk, kérdéseink továbbra is a következők:

· Mi alapján minősítették a szakma hazai képviselőit eleve alkalmatlannak a tervezési feladatra?
· Hogyan és milyen szempontok alapján döntöttek arról, hogy az Önöktől közvetlenük megbízást kapott Navyblue stúdió alkalmasabb minden más, akár külföldi cégnél is az Önök által megfogalmazott tervezési feladatra?
· Volt-e grafikus, tipográfus vagy egyéb vizuális szakember a megbízott cég kiválasztásakor és az elvégzett munka elfogadásakor, aki segítette az Önök munkáját? Ha volt, ki volt az? Ha nem volt, miért nem tartották ezt szükségesnek?
· Önök, mint egy közszolgálati nemzeti médium vezetősége és egyben a hazai kultúra felelősei, a törvényben előírtakon túl miért nem tartották morálisan is szükségesnek, hogy a szakmát képviselő hazai művészek, szakemberek is kapjanak esélyt a feladat elvégzésére?
· Miben képviseli Önök szerint a megváltozott arculat azt a tartalmi változást, ami a MR műsorszolgáltatása terén végbement?
· Milyen feladatok, részfeladatok elvégzésére kapott megbízást Önöktől a megbízott cég?
· A tervező cég kiválasztásában szerepet játszott-e az új arculat tervezésére fordítható összeg nagysága?

A MATT elnöksége és tagsága nevében várjuk mielőbbi válaszaikat.

Üdvözlettel,
MATT
Magyar Tervezőgrafikusok és Tipográfusok Társasága

Lelkes László
elnök
Munkácsy-díjas grafikusművész
egyetemi adjunktus

(forrás: MATT)

(Ez a kép pedig a Blikk augusztus 16. számában megjelent sajtóhírdetés. Érdekesen illeszkedik az eddig tárgyalt arculatba – sehogy.)

meghívó

2007-09-27T22:49:00.001+02:00

2007. október 9-én, kedden, 19 órakor kiállítás nyílik a pályázat 50 legkiemelkedőbb alkotásából a Gödör Klubban. Az Aranyrajzszög kiállítással és díjátadással egybekötött szakmai esemény a Graphifest nevet kapta.

Az első Graphifest keretén belül szakmai napot is rendez a Magyar Tervezőgrafikusok és Tipográfusok társasága (MATT). A Gödör Klub előadótermében 15.00-tól levetítjük Gary Hustwit: Helvetica című dokumentumfilmjét, és 16.30-tól három szakmai előadás következik. Az előadók világszerte ismert és elismert grafikusok (pl. Jonathan Barnbrook, UK). A kiállításmegnyitó előtt, az előadások elhangzása után szakmai kerekasztalbeszélgetést rendezünk. A szakmai napon való részvétel ingyenes, az előadások eredeti nyelven zajlanak. Szinkrontolmácsot a MATT és a Design Terminál biztosít.

hazai blogok (2)

2007-09-26T14:06:00.000+02:00

Frissítettük egy darabig az előző hazai blogok postot, most viszont kitettük jobboldalra, hogy mindig elérhetőek legyenek. És igyekszünk mindig frissíteni, bővíteni. Továbbra is várjuk az észrevételeket, linkeket.

mr válaszlevél (3)

2007-09-21T23:39:00.001+02:00

Az előző posztra érkezett reakciók nehezményezték, hogy csak elhelyezési hibákkal foglalkozott az elemzés, és nem magukkal az arculatokkal, illetve logókkal. Akkor folytassuk. A postban látható logók a navyblue honlapjáról valók. (Itt találtam a legnagyobb méretű logókat, és talán ezek tekinthetőek autentikusnak.)

A MATT nyílt levelében megfogalmazta ugyan a most tárgyalandó problémákat, de talán nem érzékeltette szemléletesen, hogy mik is ezek a problémák. Ezzel a kis képanyaggal talán érthetővé válnak az ott leírt mondatok.

– "A fekete flekk mögötti színes elemek nem működnek monokróm formában."
Minden tervezőgrafikus, aki már tervezett emblémát, logót, az szembesült már azzal az elvárással, hogy a tervének működnie kell akkor is, ha csak egy színnel dolgozhat (például a fax papírok tervezésekor, vagy olyan újsághírdetésnél, amikor az újságot csak egy színnel nyomják). A MATT fenti mondata szerint, ennél az arculatnál ez nem működik. Nézzük meg, hogy miért.
Egy többszínű arculatnál a tervezőnek döntenie kell, hogyha fekete-fehérben kell megjelennie, akkor mely színek lesznek feketék és mely színek lesznek fehérek. (Mivel nem áll rendelkezésünkre az arculati kézikönyv, ezért végignézzük az összes lehetőséget.)

– csak az lesz fekete, ami a színes változatnál is fekete, a többi fehér lesz:

Ez láthatóan nem működik, menjünk tovább.

– Vegyük a fekete mellé még a lilát, ezek lesznek feketék, a többiek meg fehérek:

Itt már a mr-2 Petőfi csatornánál működik, de megfigyelhető, hogy az mr logónál már nem működik rendesen (ha azt tekintjük rendesnek, ami a 3 csatornánál megjelenik).

– Akkor vegyük hozzá még a kéket is:

Hááát.

– Jöjjön a narancs is:

– És a szürke se maradjon ki:

Így működik a leginkább, kivéve azt az apróságot, hogy a fő mr logó elveszti azt a jellegzetes alakját, ami a csatornáknál megjelenik. És ezt elveszti, ha a feketén kívül bármelyik színt még feketének veszünk...

Ilyenkor csak az a teljesen következetlen megoldás választható, hogy az egyik logónál (mr) más szabályok érvényesek, mint a másik háromnál:

És ezt hívják szakmai hibának.

Azt a szubjektív megjegyzést azért hozzátenném, hogy ebben az esetben a logókhoz odatett kis mr logók különösen bénán néznek ki, kinőtt bibircsókra emlékeztetnek. De ez csak egy szubjektív megjegyzés, biztos van akinek tetszik így.

A következő szakmai kifogás a MATT leveléből:
"A három csatorna sorrendje, sorszám és betűmérete sem tisztázott módon állít fel hierarchiát. Az eltérő méret automatikusan rangsorol."
És Ron Cregan válasza:
A logók tiszták, kiegyensúlyozottak és tökéletesen harmonikusak.

Akkor nézzük:
A számokat kihagyjuk, az magas labda lenne. Ott látható rögtön, hogy az 1-es a legnagyobb aztán a 3-as végül a 2-es.
Nézzük inkább a többi elemet. Helyezzük egymásra a 3 logót:

Emeljük az azonos elemeket, például a mindhármon szereplő mr logót:

Tegyük csak szépen egy más mellé őket, hátha nem derül ki rögtön:

Két logó mérete azonos, a harmadik nagyobb. Ez bizony valamiféle hierarchiát állít fel. A nagyobb biztos valamiért fontosabb.

Vagy vegyünk egy másik esetet. Megint csak induljunk ki a három egymásra tett logóból:

Most emeljük ki a három adónak a nevét:

Rakjuk csak szépen egymás alá vagy egymás mellé:

És most állítsuk bátran: minden nagyon kiegyensúlyozott és tökéletesen harmonikus. (És akkor még nem is részleteztük, hogy két felirat szürke, a harmadik meg egy színes flekkben inverz.)

És végül nézzünk meg a tervező cég oldaláról származó szöveget:

Itt még pontosan tudták, hogy ha a szövegben nagyobb, más színű feliratok vannak, akkor az valamiféle hierarchiát jelöl. A rádió arculatánál ezt már nem így gondolták.

Na ezt meg majdnem elfelejtettem:
Bizonyos elemeik lépték váltáskor eltűnnek vagy torzulnak (pl. kottavonalak).
A konkrét példa:

A képre kattintva eredeti méretben láthatjuk a logók kisméretű felhasználását. (forrás: radio.hu)

mr válaszlevél (2)

2007-09-21T03:13:00.000+02:00

Akkor most nézzük néhány szakmai kifogást is, kicsit részletesebben.
(A képekre kattintva nagyobb méretűek és jobban láthatóak lesznek.)

Először nézzük végig, hogy a Magyar Rádió új arculatának milyen megjelenéseivel találkozhattunk:
– (1) a bejelentéskor (index.hu)

– (2) a rádió honlapján a bejelentéskor (radio.hu, takrad.fw.hu)

– (3) a MATT nyílt levelében (matt.org.hu)

– (4) a MATT honlapján (matt.org.hu)

– (5) a rádió honlapján most (radio.hu)

– (6) a rádió bejáratánál (takrad.fw.hu)

Megnézve a fenti képeket, megállapíthatjuk, hogy az arculat elemei:
– mr logó
– Magyar Rádió felirat
– a 3 csatorna logója
– a 3 csatorna felett és alatt levő színes flekkek
– szlogenek
Azt is megállapíthatjuk, hogy ezek itt mindig együtt jelennek meg.

Nézzük ezeknek a viszonyát:
Első ránézésre is látható, hogy
– az mr logónak nincsen egységes helye és mérete a többi elemhez képest
– ugyancsak nincsen állandó, egységes helye és mérete a Magyar Rádió feliratnak

Ezt azért a szakma hibáknak tekinti, szakmai hibáknak.

Akkor ezt vágjuk is le ezeket, nézzük meg, hogy a többi elem, hogy helyezkedik el (a sorrend a fenti sorrendet követi).

Így egymás alatt látva, azt is kijelenthetjük, hogy:
– nincsen egységes vastagsága a színes flekkeknek sem fent, sem lent, sem egymáshoz viszonyítva.
– nincs egységes mérete a 3 adót elválasztó fehér térköznek sem
– nincsen egységes helye a 3 adó emblémájának az alsó és felső színes sáv közötti fehér részben, hol középen áll, hol lent kétszeres fehér térközzel, mint fent.
– nincs egységes mérete a 3 adó logójának sem

A fentieket a szakma hibáknak tekinti, súlyos szakmai hibáknak.

De legyünk nagyon-nagyon jóindulatúak, tekintsük ezeket a hibákat az alkalmazók hibáinak, és nem tervezési hiányosságoknak. Válasszunk ki ezek közül egyet, és tekintsük azt a "jó" használatnak. Az egyszerűség kedvéért azt ami most is látható a Magyar Rádió honlapján (radio.hu). Ezt:

Az már az első pillanatban feltűnik, hogy a logók nem egyforma szélesek:

A magasságnál sincs szerencsénk (bár láthatóan az volt a cél, hogy egyforma magasak legyenek), a 3 logó teteje egy vonalban van ugyan, de az aljuk már nem, az pontatlan:

Nem beszélve olyan apróságról, ami a szakmában közhely, hogy valami optikailag akkor tűnik egyforma magasnak, ha az íves végződések kicsit kilógna a vízszintes vonallal záródóakhoz képest. Például a betűket is így készítik:

Ennek ismeretében érdemes egy pillantást vetni a jobbra állított mr logó és az alatta levő színes flekkek jobb oldalára.

A szakma ezeket is hibáknak tekinti, súlyos szakmai hibáknak.

A 3 csatorna logója és az alatta levő szlogenek elhelyezése... hogy is mondjam, nem igazán sikerült:

– az 1-es logó az alatta és felette levő színes flekkhez képest középen van, a szlogen viszont balra csúszott
– a 2-es logó kicsit jobbra csúszott, az alatta levő logó viszont balra
– a 3-as logó jobbra csúszott, az alatta levő szlogen pont középen van.
Talán mindet középre akarták állítani, akkor az 1-es logó és a 3-as szlogen áll jól,
vagy ki tudja... ha optikailag akarták középre állítani, akkor a 2-es logó áll jól.

Ezeket pláne hibáknak tekinti a szakma, súlyos szakmai hibáknak. Vagy inkább összecsapott, de mindenképpen elfogadhatatlan munkának.

Eddig az elemek együttes alkalmazását vizsgáltuk. Nézzünk egy-két részletet is.
– a kisbetű használata az mr logóban:
Ha megnézzük az mr logót a felirattal együtt, akkor a feliratban nagy kezdőbetűk szerepelnek, a logóban kicsik. Demonstrálva nagyon limitált hozzáértésemet a tipográfiához ezt én (és még sokan mások) hibának tekintjük. Erre azt szoktuk mondani, hogy a logóban használt betű nem következik a mellette megjelenő feliratból:

Különösen akkor tűnik még nagyobb hibának, ha a többi feliratot is hozzá viszonyítjuk. Sehol, semmikor nem fordul elő az arculatban kis kezdőbetű.
Ha egy arculatban minden szöveg, felirat, szlogen nagy kezdőbetűvel kezdődik, akkor ha az egyik elemre ez nem igaz, akkor azt a szakma következetlenségnek, szakmai hibának tekinti.

Ugyancsak nem fordul elő az arculatban csak egy helyen a csupa verzál felirat (tudom, ilyen a mai zene, ez illik hozzá), a Petőfi adó felírásában. Erre ugyan ezt mondhatjuk:
Ha egy arculatban egyetlen szöveg, felirat, szlogen sincs verzállal írva, akkor ha az egyik eleme csak verzállal van írva, akkor azt a szakma következetlenségnek, szakmai hibának tekinti.
Természetesen kivételt képeznek azok az esetek, amikor ezek használatára nagyon alapos ok van. (Ilyet itt nem találunk.)

A betűkeverésről is mást gondolunk, mint a navyblue munkatársai. A szakkönyvek itt a provincián ilyesmiket szoktak írni:
"Betűkeverés a tipográfiai kifejezés gazdagitására, a mondanivaló érthetőbbé tétele céljából különböző fokozatú és típusú betüknek egy szedésformán belüli alkalmazása. Célszerű olyan betüket választani, amelyek lényegesen eltérnek egymástól. Ha nem szembetűnö a különbség, a betűkeverés véletlenszerűnek, zavarosnak tűnik."

vagy:

"Általános irányelvként lehet mondani, hogy minél közelebb áll stílusában két betű, annál inkább nem illenek össze, és minél távolabb állnak egymástól, annál jobban keverhetők egymással. Nem keverhető egymással két azonos osztályba tartozó betűtípus, például két talpas antikva vagy két talp nélküli lineáris, vagy akár két írott típus. Viszont sikeres keverés lehet egy antikva és egy talp nélküli lineáris betű vagy egy írott és egy klasszicista antikva."

De ezzel már ingoványos talajra jutottunk, ezeket lehet másképpen gondolni.
Ugyancsak mást lehet gondolni a fekete színről, az optikai súlytalanságról, az izgalmas vagy nem izgalmas arculatról. De csak akkor, ha a fentiek rendben vannak. Amíg nincsenek, addig csak hibák, következetlenségek, pontatlanságok vannak.

Zárásképpen a válasz legszebb mondatát ragadnám ki:
"... ez nem egy nyelvtankönyv, hanem egy csatorna arculat."
Hát akkor nézegessük ezt a nem nyelvtankönyvet, és tekintsük a (nem egyforma) idézőjeleket arculatnak:

És itt a válaszlevél (Ron Cregan – Navyblue), a fenti hibákról mit sem tudó kollégától:

mr válaszlevél (1)

2007-09-21T02:47:00.001+02:00

Megérkezett a várva várt válasz a MATT nyílt levelére a Magyar Rádiótól. (A levél a képekre kattintva nagyobb méretben is megtekinthető, illetve elolvasható.)

A feltett kérdésekre nem érkezett válasz, de a levél alapján mégis kikövetkeztethetünk néhány választ:

– Volt-e a döntéshozatali testület felelősei között tervezőgrafikus vagy más vizuális kommunikációval foglalkozó szakember?
– Valószínűleg nem.

– Kérték-e hazai tervezőgrafikai vagy tipográfiai szakértők vagy testületek véleményét a döntést megelőzően vagy azt követően? Ha igen, kik voltak azok? Ha nem, miért nem tartották ezt szükségesnek?
– Valószínűleg nem. Hogy miért nem, azt meg sosem fogjuk megtudni.

– Miben képviseli Önök szerint a megváltozott arculat azt a tartalmi változást, ami a MR műsorszolgáltatása terén végbement?
– Ezt nem tudhatjuk meg.

– Milyen tervezőgrafikai szakmai szempontok alapján döntöttek a kiválasztott tervező cég mellett?
– Valószínű a referenciák alapján.

– Milyen egyéb, nem vizuális szakmai szempont szerepelt még a kiválasztás kritériumai között?
– "A Navyblue az Egyesült Királyság ötödik legnagyobb ügynöksége."
– "Elsőrangú, Európában is elismert szakemberekből álló nemzetközi csapat."
– "A márkaügynökség olyan szolgáltatást kínált, amely hatékonyan támogatta az előrevetített stratégiát."

– Milyen feladatok, részfeladatok elvégzésére kapott megbízást Önöktől a megbízott cég?
– Ezt nem tudhatjuk meg.

– A megbízott cég konkrétan mely referencia munkái győzték meg Önöket arról, hogy a megbízott vélhetően alkalmasabb lesz más tervező(k)nél a feladatra?
– Az Angol Királyi Operaház 2004/2005 éves jelentése. Lásd itt.

– A 2012 Londoni Olimpia pályázati kiadványának elkészítése. Lásd itt.

– Angol Állami Sportügynökség arculata. Lásd itt és még itt.

(Csak egy apró megjegyzés: a három felsorolt referencia közül az első kettő nem tekinthető arculattervezésnek, azokat inkább kiadványtervezésnek szokták nevezni. De jól hangzanak ezek a megrendelők egy ilyen levélben, elmosva egy kicsit a tényleges feladatot.)

– Véleményük szerint az elkészült MR arculat azonos szakmai színvonalú-e a megbízott cég korábbi munkáival?
– Bizonnyára.

– A tervező cég kiválasztásában szerepet játszott-e az új arculat tervezésére fordítható összeg nagysága?
– Ezt nem tudhatjuk meg.

– Mi az oka, hogy egy közszolgálati médium esélyt sem adott hazai tervezőknek a feladat elvégzésére?
– Ezt pláne nem tudhatjuk meg.

– Meggyőződésük-e, hogy az elkészült új Magyar Rádió vizuális arculat tervezésének megrendelése, a tervezés lebonyolítása, a végső tervek elfogadása során minden az elvárható szakmai, etikai normákkal összhangban és az előírt törvényes keretek között zajlott?
– Bizonnyára.

Ezen kívül, még szó esik a Design Week augusztus 30. cikkéről. Csak a pontosítás végett ez olvasható (és csak ez) a Magyar Rádió arculatváltásáról a Tuning into the small screen című cikkben (még pontosabban, ez az idézet olvasható Ron Cregan-től, a Navyblue igazgatójától, akinek a cége készítette az mr arculatát):

'You have to be able to communicate on-line and through podcasts now,' says Ron Cregan, director at Navyblue Design Group, which has just designed a series of identities for Hungarian public service radio operator Magyar Radio. 'This move from ears to eyes has very much increased the power of radio. Opportunities to listen have increased dramatically and the brand therefore becomes more important.'

Az eredeti cikk itt olvasható (regisztráció szükséges), itt a mad oldalán ugyanaz a cikk átvéve, illetve a MATT oldalára a teljes cikket bemásolták a kommentekbe.

Ezen kívül még azt is megtudhatjuk, hogy a MATT szerint a grafikai arculat az egy szépészeti jelenség, ami független a szervezettől, üzleti és közszolgálati feladatoktól és céloktól. Ezen mennyit gondolkodhattak, hogy a fenti kérdésekből erre jutottak!

A szakmai kifogásokra meg egyenesen Ron Cregan, a Navyblue ügyv. ig.-ja válaszolt. Na arra is rátérünk hamarosan.

helvetica (5)

2007-09-17T01:27:00.000+02:00

A Helvetica elődjének az 1896-ban (H. Berthold AG) megjelent Akzidenz Grotesk betűt tekintik. A Typophile egyik forumában felvetették, hogy nem lehetett-e egy másik előképe is a Helveticának: a Breite Grotesk (Schelter & Giesecke - 1867?, 1870? - a megjelenés évében nagy a bizonytalanság, a képen látható batűminta 1890-ből való).
(A képre kattintva nagy méretben is megnézhető.)

helvetica (4)

2007-09-17T01:17:00.000+02:00

A Font Shop blogjában a The FontFeed-ben megjelent egy cikk. Stephen Coles: Helvetica and Alternatives to Helvetica címmel. A szerző sorra vesz néhány Helveticához hasonló betűt, és elemzi azokat – a Helveticához viszonyítva.

helvetica (3)

2007-09-13T21:48:00.000+02:00

Amikor Erik Spiekermannék a Deutsche Bahnnak tervezték a betűit, felmerült néhány olvashatósági probléma a Helveticánál (lásd kép, ami ebben a betűmintában - pdf található, a 7. oldalon). Ezeket a hibákat figyelembe véve tervezték a DB Sans betűt. A DB betűről pedig például itt olvashatunk. Érdekes betű!

(Ezt az ábrát a typografie.info – typoforumában találtam.)

helvetica (2)

2007-09-13T21:06:00.000+02:00

A Helvetica (mint tudjuk) először Haas Grotesk néven jelent meg. Így:

(a képek a typophile oldaláról valók)

helvetica (1)

2007-09-13T19:17:00.000+02:00

A Helvetica Magyarországon pályázathoz valamilyen módon kapcsolódó néhány oldal következik. Az első: Marc Simonson (ms-studio) cikke.
A Helvetica az Arial és az Akzidenz Grotesk betűk összehasonlítása.

Personal views

2007-09-10T00:51:00.000+02:00

Sokszor sopánkodtam magamban, hogy miért nem jutunk ki soha konferenciákra, és mikről maradunk le. Egy kis kárpótlás ez az oldal: Az ESAD (Escola Superior de Artes e Design de Matosinhos) négy éve rendezi a Personal views előadásait. Az idei előadások megnézhetők a neten, olyan nevek adnak elő, mint: Ellen Lupton, Jon Wozencroft, Gerald Unger, Eric Spiekerman, William Owen, Adrian Shaughnessy, Neville Brody, Andrew Blauvelt. Az előadások egy és háromnegyed órásak, rendkívül érdekesek, nagyon jó minőségben felvettek. Érdemes néhány estét rászánni. Tehát: klikk ide.

(itt találtam: typorifik, na, ezt az oldalt is érdemes nézegetni.)

A MATT nyílt levele

2007-09-07T17:21:00.000+02:00

A MATT nyílt levele a Magyar Rádió elnökéhez

Tisztelt Elnök Úr!

A Magyar Tervezőgrafikusok és Tipográfusok Társasága (MATT), mint a vizuális kultúra, a hazai alkotók és a szakma védelme céljából alakult szervezet, szükségesnek érezzük, hogy nyilvánosságra hozzuk a Magyar Rádió megújult grafikai arculatával kapcsolatos véleményünket. A következőkben röviden megfogalmazzuk az elkészült munkával és a munka létrejöttével kapcsolatos kritikánkat. Jóllehet, egy közmédium vizuális megújítására vonatkozó szándék megszületése örömteli esemény, amely üdvözlendő. Mindemellett az elkészült anyagot szakmai szempontból gyengének, a megvalósítás körülményeit pedig morálisan aggályosnak ítéljük.

Amint azt megtudtuk, a láthatóan messze nem professzionális teljesítményt nem egy magyarországi cég produkálta. Nem világos számunkra, hogy milyen szempontok dönthettek a jelölt kiválasztásánál.
Ehhez kapcsolódik további aggályunk, amely a morális felelősséget veti fel.
A Magyar Rádió, mint magyar közszolgálati médium nyilvánvaló felelősséggel tartozik a hazai kultúra iránt.

Meggyőződésünk, hogy a hazai – nemzetközi tapasztalatokkal is bíró – alkotók vagy kvalifikált alkotókat egyesítő – grafikai stúdiók között bőven akad olyan, aki hasonló feladatokat magas szinten képes megoldani. Nem értjük, hogy nyílt pályázat vagy egyéb konstrukció keretében miért nem kaphatta meg az esélyt Önöktől egyetlen hazai szakember sem a szakmai megmérettetésre. A magyar tervezőgrafika, mint kiemelten domináns műfaj a hazai vizuális művészetek között a mindenkori kultúra része. A megnyilvánulás lehetőségét elvenni a hazai művészektől szokatlan és indokolatlan gesztus egy kiemelt magyar közmédium részéről. Jogosnak érezzük tehát a hazai szakemberek megdöbbenését. Az Önök felelős társadalmi pozíciójában érthetetlen a teljesen kívülállóként való hozzáállás, amely reményeink szerint csupán puszta felületesség és nem egy közmédium működtetői számára kötelező szempontok szándékos figyelmen kívül hagyása.

Az előzőekben leírtak alapján a következő kérdésekre szeretnénk választ kapni:

· Volt-e a döntéshozatali testület felelősei között tervezőgrafikus vagy más vizuális kommunikációval foglalkozó szakember?
· Kérték-e hazai tervezőgrafikai vagy tipográfiai szakértők vagy testületek véleményét a döntést megelőzően vagy azt követően? Ha igen, kik voltak azok? Ha nem, miért nem tartották ezt szükségesnek?
· Miben képviseli Önök szerint a megváltozott arculat azt a tartalmi változást, ami a MR műsorszolgáltatása terén végbement?
· Milyen tervezőgrafikai szakmai szempontok alapján döntöttek a kiválasztott tervező cég mellett?
· Milyen egyéb, nem vizuális szakmai szempont szerepelt még a kiválasztás kritériumai között?
· Milyen feladatok, részfeladatok elvégzésére kapott megbízást Önöktől a megbízott cég?
· A megbízott cég konkrétan mely referencia munkái győzték meg Önöket arról, hogy a megbízott vélhetően alkalmasabb lesz más tervező(k)nél a feladatra?
· Véleményük szerint az elkészült MR arculat azonos szakmai színvonalú-e a megbízott cég korábbi munkáival?
· A tervező cég kiválasztásában szerepet játszott-e az új arculat tervezésére fordítható összeg nagysága?
· Mi az oka, hogy egy közszolgálati médium esélyt sem adott hazai tervezőknek a feladat elvégzésére?
· Meggyőződésük-e, hogy az elkészült új Magyar Rádió vizuális arculat tervezésének megrendelése, a tervezés lebonyolítása, a végső tervek elfogadása során minden az elvárható szakmai, etikai normákkal összhangban és az előírt törvényes keretek között zajlott?

A szakmai bírálat tekintetében jelen levél keretein belül csak a lényegesebb pontokat emeljük ki. Részletesebb szakmai állásfoglalást felkérésre közlünk.

Szakmai kifogásaink:

· A logotípia súlyos fekete foltja hagyományosan negatív asszociációkat ébreszt a közfelfogásban élő sztereotípiák miatt. Formai megoldása nélkülözi az optikai izgalmat. Átlagos jellegtelensége és a tartalomra utaló vizuális karakterek hiánya miatt nem feltűnő. A fekete flekk mögötti színes elemek1 nem működnek monokróm formában. Megjelenésében inkább egy vizuális médiumot sugall.
· Az „mr” kezdőbetűk kisbetűs megoldása önmagában is problémás. Léteznek nagyon sikeres példák a formabontó módon felhasznált, szokatlanságával kihívó kisbetűk tulajdonnevek esetében való alkalmazására. Ilyen esetekben fontos a következetesség az összes elem esetében. Ha a járulékos elemek között klasszikus funkcióban szerepel a nagybetű-kisbetű hierarchia, a kisbetűs tulajdonnév degradálja hordozóját. Egy tekintélyes közmédium esetében egy ilyen lehetséges asszociáció nem szerencsés.
· Az egyébként is problémás logó túl kisméretű alkalmazása a csatorna arculatok esetében gyakorlati szempontból érthetetlen. A csatorna arculatok elemei koncepciótlan módon vannak egymás mellé sorolva. Bizonyos elemeik lépték váltáskor eltűnnek vagy torzulnak (pl. kottavonalak2). A három csatorna karakterében hasonlóan esetleges és unalmas összhatást kelt. Emellett mégsem tűnnek egy sorozat tagjainak a tipográfia következetlenségek és a közös, összefogó elem hiánya miatt. A grafikai elemként használt idézőjelek3 a magyar helyesírástól eltérő, ezért magyar nyelvi környezetben hibás alkalmazása véleményünk szerint nem elfogadható. Indokolatlan hatást kelt a PETŐFI felirat csupa nagybetűs4 megoldása szemben a Kossuth és Bartók feliratok nagy kezdőbetűs de kisbetűs megoldásával. Egy sorozat három tagjából miért csak kettő követ egy mintát? A harmadik tag ezektől eltérő tipográfiai karaktere milyen külön üzenetet hordoz?
· A felsoroltak miatt általános optikai struktúrálatlanság jellemzi a próbálkozást, amely méltatlan egy a Magyar Rádió jelentőségű médium vizuális kommunikációjához. A három csatorna sorrendje, sorszám és betűmérete sem tisztázott módon állít fel hierarchiát. Az eltérő méret automatikusan rangsorol.
· Mindezek, illetve ezen felül még több további, itt nem részletezett szakmai hiba azt a hatást kelti, mintha egy képzetlen, vagy rendkívül felületes alkotó próbálkozása lenne az új grafikai arculat.
· Meggyőződésünk, hogy egy felkészült szakmai zsűri hasonló aggodalmakat fogalmazott volna meg a döntéshozatal és az elfogadás alkalmával.
A MATT elnöksége és tagsága nevében várjuk mielőbbi válaszaikat.

Üdvözlettel,
MATT
Magyar Tervezőgrafikusok és Tipográfusok Társasága

Lelkes László
elnök
Munkácsy-díjas grafikusművész
egyetemi adjunktus

Tájékoztatásul közöljük, hogy az Önöknek írt levelet nyílt levél formájában több nyomtatott és egyéb médiumban is közzétesszük.

Átvéve a MATT honlapjáról.

manystuff

2007-09-07T14:35:00.000+02:00

És újra egy külföldi: manystuff.org – Charlotte Cheetham június elején átköltözött blogja: napi, friss munkák, linkek. Döbbenetesen pontos minőségérzékkel válogat a hálón lévő dolgokból. A régebbi blogja pedig itt látható.

hazai blogok

2007-09-07T11:57:00.000+02:00

Ne mindig csak a külföldi blogokat nézegessük, néhány hazai olvasgatnivaló (a teljesség igényével készülne ez a lista, ezért minden új linket nagyon szívesen vennénk):
először is a Tipokert, ahol ugyanígy a blogokat gyűjtik, az új bejegyzések rögtön megjelennek rajta.
Aztán:
mashkulture
haldesign
zwoelf – typoblog
Balla Dóra - typo-grafika
Use my head!
dinnye
black rainbow
gr4ss
font hírek
propono
Jehova is back
design hung(a)ry
jobart & Kóthay's
addict

oktatás:
Balla Dóra - MKE
Balla Dóra - budai rajziskola
budai rajziskola - diákmunkák
bogi

diák:
Benedek Adrienn
vigo art
deux milliards
cafi
prequel design
Herner Levente
Kapitány Eszter
Büki Orsi
wie der monat
Sajó Réka
Krea projekt
csermak zsuzska

A Soviet Poster A Day

2007-09-06T12:01:00.000+02:00

Folytatva az újabb blogokat: Alexander Zakharov július közepén indult blogja, természetesen szovjet plakátokról. Részletes adatokkal, érdekes magyarázatokkal.
Minden nap: A Soviet Poster A Day

iLT

2007-09-05T13:46:00.000+02:00

Most néhány új blog következik (legalábbis nekem új), kezdjük az egyik kedvencemmel: I Love Typography.
Néhány postcím:
– Criminal Type
– The Return of the Serif. Type Terminology
– Typography Kills!
– Who Shot the Serif? Typography Terms
– Identify That Font
– Type You Like Mobile
– Smashing Typography
– Helmut Schmid at ddd Osaka

Itt lehet olvasni, és a kép is innen: I Love Typography

PBO (2)

2007-09-05T07:00:00.001+02:00

Ez a link az első postjaim között volt (már nem elérhető). PBO – Publisher's Binding Online, 1815–1930. Egyébként is megérdemelne újra egy postot, mert jelentősen megváltozott az oldal, átláthatóbb, könnyebben kezelhető lett. És rengeteg külső link található a magyarázó szövegekben.
Nézegessünk szép könyvkötéseket.

számok

2007-09-04T20:15:00.000+02:00

Éppen ezt a könyvet nézegettem, és már rögtön az első oldalán látható dátum láttán:

jutott eszembe, hogy a római számokról még nem volt szó. Pedig, például, itt a képen levő számoknál sem egyszerű a dátum olvasása.
Ez a kis ábra talán segít:

A római számokról és még néhány furcsa karakterről ebben a pdf-ben találunk érdekes magyarázatot (az előző ábrát is innen kölcsönöztem). Ha valakit még ennél is jobban érdekelnek a számok, akkor itt vagy itt vagy
itt érdemes olvasgatnia.

képek

2007-09-03T02:23:00.000+02:00

Beszkenneltem néhány képet a kedvenc typokönyvemből, itt lehet nézegetni.

Operina

2007-09-03T02:10:00.000+02:00

La Operina - egy 32 oldalas kis könyvecske. A könyv fatábláról nyomtatott könyv, 1522-ben jelent meg, szerzője Ludovico Vicentino degli Arrighi (1475-1527). Könyvében a pápai kancelláriában használatos írást mutatja be.
A könyv letölthető pdf formátumban az operina.com (free eBook kiadó) oldaláról (és még egy-két más csemege is). Vagy megnézhető egy online kiadás a Type, handwriting, and lettering oldalán, fordítással (angol), magyarázatokkat. Ezen az oldalon is érdemes körülnézni! Vagy akár meg is vehető (igaz, csak az 1533-as második kiadás) itt, a 97-es tétel.
Betűjét később újrametszették: Frederick Warde - Arrighi néven, (ez a betű újra kapható a Dale Guild Type Foundrynál, a matricáit is megnézhetjük). Majd ezt használta fel Bruce Rogers a Centaur betűtípus kurzívjának. Vagy Jonathan Hoefler betűje a Requiem, (75 ligatúrával!). Vagy a P22 Operina, (érdemes megnézni a pdf mintalapját). És Aldus Manutius, és Stanley Morison és Poliphilus és Blado és Adobe Jenson és folytathatnánk... De nagyon elkalandoztunk. Tehát a könyv pdf-ben: itt.

IAMPETH

2007-08-28T13:00:00.000+02:00

Egy döbbenetes gyűjtemény a szépírni tanulóknak (vagy kalligráfus tanulóknak): IAMPETH – The International Association of Master Penmen, Engrossers and Teachers of Handwriting oldalon összegyűjtöttek szép régi könyveket ebben a témakörben, melyek megtekinthetőek online, vagy letölthetőek pdf-ben. (A linkeket áttettem ide, a pdf feliratra kattintva leölthetőek a könyvek.)
Érdemes megnézni a videókat is, azokból is sokat lehet tanulni.

Tehát a könyvek:
– Ames, Daniel T., 1884, Ames' Guide to Self-Instruction in Practical and Artistic Penmanship (pdf)
– Behrensmeyer, H.P, Lessons in Practical Penmanship (pdf)
– Barnett, C.A., J.T. Henderson and J.N. Yocom, 1901, Oberlin Business College - Compendium of Penmanship (pdf)
– Canan/Zanerian College, 1921, C.C. Canan Collection of Penmanship - The Canan Book, Copyright © by Zaner-Bloser, Inc. Used with permission. All rights reserved. (pdf)
– Champion, Mary L., Champion Method of Practical Business Writing (pdf)
– Charles, A.A.S., 1983, Steel Pen Trade 1930-1980 Used with permission. All rights reserved. (pdf)
– Clark Clinton H.: The Clinton Clark Scrapbook
Part One (pdf)
Part Two (pdf)
Part Three (pdf)
– Courtney, F.B., The Francis B. Courtney Scrapbook, courtesy of Bob Hurford (pdf)
– Dennis, W.E., 1914, Studies in Pen Art (pdf)
– Gaskell, G.A., 1883, Gaskell's Compendium of Forms (the section on writing) (pdf)
– IAMPETH Scrapbooks - A remarkable collection of Golden Age penmanship
Number 1 (pdf)
Number 2 (pdf)
– Jones, C.W., editor, 1914, Lessons in Engraver's Script(pdf)
– Jones, C.W., editor, 1914, Ninety-five Lessons in Ornamental Penmanship (pdf)
– Kelchner, L.M., 1901, Complete
Compendium of Plain Practical Penmanship (pdf)
– Knowles and Maxim, publisher, 1881, Real Pen Work - Self Instructor in Penmanship (pdf)
– Madarasz, Louis, Lessons in Advanced Engraver's Script, published by C.W. Jones (pdf)
– Madarasz/Zanerian College, 1911, The Madarasz Book - The Secret of the Skill of Madarasz, Copyright © by Zaner-Bloser, Inc. Used with permission. All rights reserved. (pdf)
– McDonald Business Academy, 1894, Penman's Leisure Hour (pdf)
– Mills, Edward C., 1903, Modern Business Penmanship (pdf)
– Noyes, Enoch, 1839, Noyes's Penmanship (pdf)
– Palmer, A.N., 1919, Palmer's Penmanship Budget (pdf)
– Palmer Company, The A.N., Portfolio of Ornate Penmanship (pdf)
– Real Pen-Work Publishing, 1867, Bible Pearls of Promise (pdf)
– Spencer Authors, 1874, Theory of Spencerian Penmanship (pdf)
– Spencer Brothers, 1881, New Standard Practical Penmanship (pdf)
– Spencerian Authors, 1879, New Spencerian Compendium (pdf)
– Williams, J.D. and S.S. Packard, 1867, Gems of Penmanship (pdf)
– Zaner, C.P., 1920, Lessons in Ornamental Penmanship (pdf)
– Zaner, C.P., 1900, The New Zanerian Alphabets (pdf)

David Pearson

2007-08-18T22:47:00.001+02:00

Kedvenc könyvtervezőm - David Pearson a Penguin új sorozathoz (Great Loves) tervezett borítóit ajánlotta a minap a The Book Design Reviw blog.
Great Loves – a saját oldalán
Great Loves – a Penguin oldalán
– így készült...

És néhány régebbi munkája:
– Great ideas vol I.

– Great ideas vol II.

– Great ideas (Germany)

És még:
– interjú (etapes)
– eye magazine
– première de couverture
– Creative Futures
És mégegyszer: David Pearson oldala

Frutiger

2007-08-18T09:23:00.000+02:00

Most, hogy Helvetica 50 lázban ég a szakma, hajlamosak vagyunk elfelejteni egy fontos előzményről, Adrian Frutigerről és az általa tervezett Univers betűről. Érdemes megnézni Mark Simonson FrutigerTalk oldalát (illetve pdf-jét, 17,6 MB). Egy nagyon személyes bemutató, nagyon szép illusztrációkkal. (2006-os előadás anyaga, az előadásról bővebben itt és itt)

(itt találtam: typotect – typographic community)

information aesthetics

2007-08-18T08:46:00.000+02:00

Similar Diversity – Egy érdekes projekt - vizuálisan megjeleníteni, összehasonlítani, elemezni szövegeket. Az alkotók a zsidó, keresztény, iszlám, hindu és buddhista szent könyveket elemezték így: a legtöbbször előforduló személyek és a hozzájuk kapcsolódó igéket jelenítik meg egy nagy képen, külön színekkel jelölve, hogy melyik könyvben (vallásban) milyen arányban jelenik meg. (Ennél azért bonyolultabb, ez elolvasható a weboldalukon.)

Voltak már hasonló kísérletek, a bíblia elemzésére, például az exegesis vagy a gospelspectrum.

Linda Becker: In Translation - A Visualisation of Language könyvecskéje Bábel tornyának történetét elemzi 9 különböző nyelven.

Az information aesthetics oldalán lehet ilyesmiket találni még sokat.

Tótfalusi Kis Miklós

2007-08-15T15:10:00.000+02:00

Update!

Mivel alig található a weben Tótfalusi Kis Miklós munkái közül bármi is, ezért feltettem ide (majdnem) minden munkájából legalább egy oldalt.

És még egyszer, bár már volt egyszer:

"TÓTFALUSI KIS Miklós; M. Tótfalusi, Miszt-tótfalusi, Misztótfalusi (Alsómisztótfalu, 1650. ?–Kolozsvár, 1702. márc. 20.): betűmetsző, nyomdász, könyvkiadó. Misztótfaluban, Nagybányán és a nagyenyedi Bethlen kollégiumban tanult. Itt 1677-ben senior. Pápai Páriz Ferenc barátja; coccejánus meggyőződésű. Fogarason rektor. 1680 októberében Amszterdamba érkezett, hogy felügyeljen a készülő magyar bibliakiadásra. A Blaeu-nyomdában kitanulta a nyomdászmesterséget és a betűöntést. Kiváló betűmetsző vált belőle, 1686-tól egész Európából érkeztek megrendelései, de metszett héber, görög, örmény betűket; ő készítette az első grúz nyomtatott ábécét. Betűmintalapja 1686–1689 között nemzetközi mércével mérve is jelentős. 1954-ben tisztázódott, hogy az évszázadokon át Európa-szerte kedvelt betűtípus, amelyet addig Anton Jansonnak tulajdonítottak, Tótfalusi Kis Miklós alkotása. Tótfalusi Kis Miklós jelentős vagyonát a magyar nyelvű bibliakiadás költségeire fordította. 1689-ben fölszámolta virágzó amszterdami műhelyét, és nyomdaalapítási tervvel visszatért Erdélybe. Fölújította a református egyház kolozsvári nyomdájának több helyről származó betűkészletét. Az újjáteremtett műhely 1693-tól több mint száz igényes nyomtatványt, jelentős részben világi könyvet adott ki. Lektori, kiadói munkássága, polgári öntudata az egyházi értelmiség éles támadásait hívta ki. Tótfalusi Kis Miklós a latin nyelvű Apologia Bibliorumban (Kolozsvár, 1697) védelmezte bibliakiadásában a fordítás helyesbítését; rendszerezte és megindokolta helyesírási elveit. 1698-ban adta ki önigazoló, ellenfeleit leleplező röpiratát Maga személyének, életének és különös cselekedeteinek mentsége, melyet az irégyek ellen, kik a közönséges jónak ezaránt meggátolói, írni kénszeríttetett címmel. Az enyedi zsinaton állításainak visszavonására, Mentsége példányainak megsemmisítésére, Retractatio (Visszavonás, Kolozsvár, 1698) kinyomtatására és eklézsiamegkövetésre kényszerítették. Testben-lélekben megtörve halt meg. Temetésének napjára, április 24-re nyomdája halotti kártát adott ki Csepregi Turkovics Mihály prédikátor, Vízaknai Bereck György orvos, a kollégium diákjai és 5 nyomdászlegény verseivel. – Tótfalusi Kis Miklós munkásságának kiindulópontja a bibliakiadás. Az Utrechtben tanuló Csécsi János és Kaposi Juhász Sámuel segítségével, Coccejus értelmezéseit érvényesítve fölülvizsgálta a Károlyi-fordítás szövegét; előteremtette a kiadás anyagi alapjait, korszerű betűtípusokat és logikus helyesírási elveket alkalmazott. 12-rét alakban adta ki a bibliát 3500 példányban (Amszterdam, 1685), az Újszövetséget és a zsoltárokat 4200 példányban (Amszterdam, 1686). Törekvésének, hogy minél olcsóbban, minél több bibliát adjon a nép kezébe a műveltség terjesztése érdekében, logikus folytatása hazai kiadói programja: nagyszámú olcsó, hasznos, helyesírási, tartalmi és tipográfiai szempontból kifogástalan könyv megjelentetése. Igyekezett kielégíteni az iskolák tankönyvigényét, közzétette az államélet, közélet kézikönyveit; kiadta Pápai Páriz Ferenc, Felvinczi György műveit, Comenius tankönyvét, Balassi és Rimay Istenes énekeit, Nyéki Vörös Mátyás verseit, Haller János Hármas istóriáját. Saját költségén adta ki, s ingyen osztotta szét Szőnyi Nagy István Magyar oskola című ábécéskönyvét (1695). Előszavai, a hasznos tudnivalókkal kiegészített naptárak toldalékai jelzik népművelő programját, kiadói elveit. A helyesírás egységesítésére és egyszerűsítésére tett újításai meggyökereztek; ezeket is összegző Apologiája a magyar helyesírás-történet fontos dokumentuma. Mentsége az emlékirat, önéletírás szubjektív elemeit az éles társadalombírálat hangjával ötvözi. Széttöredező, látszólag logikátlan szerkezetét a szenvedély szuggesztivitása tartja egységben. Alkalmi és üdvözlő versein kívül verses alkotása az 1697. május 6-án Kolozsvárt pusztító tűzvészről írt Siralmas panasz. Pápai Páriz Ferenc Életnek könyve című verses művében állított emléket barátjának; ezt Bod Péter Erdélyi Féniks (1767) címmel újra kiadta."
Forrás és nagyon ajánlott oldal

Gallery

typoolinks

2007-08-14T08:00:00.000+02:00

A typolinks.de oldalán tipográfiával kapcsolatos linkeket gyűjtik össze. Jó kattintgatást!

graphic exchange

2007-08-14T07:34:00.000+02:00

Nagyon friss és nagyon szép munkák gyűjteménye érdemes naponta nézegetni: ezt az oldalt.

papirusz

2007-08-12T13:51:00.001+02:00

Ha még egy kicsit távolabb megyünk a nyomtatott betűk előtti korban, akkor érdemes megnézni ezt a néhány linket. Itt papiruszokat láthatunk, illetve azokra írt szövegeket.
Először is a papiruszról:

"...úgy készítik, hogy a papyrust tûvel igen vékony, de minél szélesebb szalagokra hasogatják. A legjobb minõséget a középrõl hasogatott szalagok adják, és így tovább, a felhasogatás rendje szerint... A papírgyártáskor az asztalt Nílus-vízzel nedvesítik meg. A zavaros víz a ragasztó szerepét játssza. Az asztalra elõször egy irányban fektetve képeznek réteget a szalagokból, kihasználva a papyrus teljes hosszát, majd egy erre keresztirányú réteggel már kész is a papír. Ez présbe kerül. Préselés után a lapokat napon szárítják, majd összefûzik õket. A szomszédos lapok mindig a finomság csökkenõ sorrendjében, a legdurvábbig követik egymást. Egy csomóba sohasem kötnek húsznál több lapot." Plinius szerint a papírragasztáshoz legalkalmasabb anyag a forró vízbe szórt lisztbõl és ecetbõl készül. De nem szabad a ragasztószernek egy naposnál sem öregebbnek, sem fiatalabbnak lenni. "Azután fakalapáccsal kell megvékonyítani a papírt, s be kell kenni vékonyan ragasztóval, majd újabb préseléssel eltüntetni az egyenetlenségeket és kalapáccsal nyújtani a papírt..." (folyt.)
Itt megnézhetjük hogyan készítették a papiruszt.

És a linkek:
– Princeton University Library
– Duke University
– University of Michigan
– University of California, Berkeley
– Ruprecht- Karls Universitat, Heidelberg
– Università di Lecce
– Universitat Köln
– Sorbonne

És még sok-sok hasznos link itt!

manuscripts - Columbia

2007-08-11T20:10:00.000+02:00

100 kép többféle felbontásban, többféle rendezési elv szerint, ez valahogy itt maradt még régről, mert az új oldal a már említett Digital Scriptorum.

manuscripts - HMML

2007-08-11T19:44:00.000+02:00

Hill Museum & Manuscript Library – Saint John's University. Jó minőségű képekkel és sok fekete fehér fotóval, amik még mikrofilmre készültek, és nem szkennelhetőek.
– a főoldal
– manuscripts

manuscripts - CEU

2007-08-11T19:06:00.000+02:00

Nagy kedvencem (BibliOdyssey) is a napokban foglalkozott egy gyönyörű mintakönnyvel, (szintén a már egyszer ajánlott Digital Scriptorum gyűjteményben), és ugyan ebben a bejegyzésében hívja fel a figyelmet egy érdekes oldalra, ami a Budapesti CEU oldalán található, ráadásul magyar nyelven is:
Mediaval Manuscript Manual - Középkori kódexek

manusripts - British Library (1)

2007-08-09T16:02:00.000+02:00

A British Library oldalán található ez a kiállításhoz kapcsolódó videó, ahol megnézhetjük, hogyan is készültek az iniciálék és azok aranyozásai.
itt a videó. És természetesen a kiállítást is érdemes megnézni a Sacred című kiállítást, ahol a könyvtár zsidó, keresztény és muszlim szent könyveiből látható egy szép gyűjtemény, nagyon jó minőségű képanyaggal.

És ha már itt járunk, akkor egy idén indult oldal: a BL elindította az images online oldalát, ahol a könyvtár anyaga (150 millió!) kerül fel szép lassan, és nagyon jó keresési lehetőségekkel is rendelkezik az oldal, a témák korszakok stb. mellett a képeken szereplő dolgokra is lehet keresni.

typoblog (12)

2007-08-07T19:08:00.000+02:00

A már egyszer ajánlott Zwoelf elindította typoblogját. Itt. Ott ajánlja például ezt az oldalt: Ny Bokstav.
A nemrég ajánlott Betűtervezési alapok pedig átköltözött és új külsővel megtalálható valahol itt.

manuscripts - Bodleian Library

2007-08-07T17:25:00.000+02:00

Mostanában sok ilyen link lesz: végignézzük a weben a könyvtárakat és egyéb helyeket, amik Gutenberg előtti könyvekkel, írásokkal foglalkoznak. Most az oxfordi Bodleian könyvtárral kezdjük: itt lehet kattintgatni.

Kassák 120

2007-08-05T06:28:00.000+02:00

Kassák 120 címmel a Tiposzalon és a Betűtársaság köréhez tartozó tipográfusok és a tipográfia iránt elkötelezett grafikus művészek Kassák Lajos születésének évfordulójára egy kiállítással emlékeznének meg. Közismertek, (bár napjainkban kevéssé propagáltak) a kassáki életmű tipográfiai eredményei.
A pályázati anyag PDF-ben.

Digital Scriptorium

2007-08-04T04:44:00.000+02:00

Digital Scriptorium – a Columbia Egyetem oldalán található képes adatbázis, ahol a középkori és reneszánsz manuscripteket gyűjtik össze. A képeket rendkívül jó minőségben teszik közzé, jelenleg több mint 16000 kép található az adatbázisukban. Van mit nézegetni!

(via CheBuk – egy április végén indult új blog)

Michelangelo Antonioni (1912-2007)

2007-08-01T09:47:00.000+02:00

Peter Gabor emlékezik meg róla és gyűjtötte össze a linkeket blogjában.

Filmjei:
1995 Túl a felhőkön (Al di lą delle nuvole)
1982 Egy nő azonosítása (Identificazione di una donna)
1981 Az oberwaldi titok (Il mistero di Oberwald)
1975 Foglalkozása: riporter (Professione: reporter)
1970 Zabriskie Point
1966 Nagyítás (Blowup)
1964 Vörös sivatag (Il deserto rosso)
1962 A napfogyatkozás (L’eclisse)
1961 Az éjszaka (La notte)
1960 A kaland (L’avventura)
1959 Nel segno di Roma (nincs feltüntetve a stáblistán)
1957 A kiáltás (Il grido)
1955 A barátnők (Le amiche)
1953 A legyőzöttek (I vinti)
1953 A kaméliátlan hölgy / Hölgy kaméliák nélkül (La signora senza camelie)
1950 Egy szerelem krónikája (Cronaca di un amore)
(forrás: wikipedia)

Ingmar Bergman (1918–2007)

2007-07-31T18:25:00.000+02:00

Filmplakátok itt, és még itt, lengyelek meg itt.

Alki1's photos

2007-07-31T13:07:00.000+02:00

Megint a Flickr. Egy szép rendszerezett gyűjtemény, például:
– Russian Constructivist Graphic Design
– History Photography & Graphic Design
– Cassandre Graphic Design
– Dutch Graphic Design
– Russian Graphic Design
– British Graphic Design
– American Graphic Design
– New Graphic Design
– Early Soviet Graphic Design

És még sok minden: itt

Stiftung Buchkunst

2007-07-27T10:47:00.000+02:00

Ezeken az oldalakon a németországi szép könyv díjazott könyveit lehet megnézni a 2000-2006 évekből. Kategóriánként: évenként + a katalógus - sok minden, tessék csak kattintgatni sokat. Más világ - weboldal (nálunk nincs is ilyen), és érdemes a katalógusokat is megnézni (és összehasonlítani a magyarral...)
A link: Szép könyvek

Helvetica 50

2007-07-26T11:39:00.000+02:00

2007-ben ötven éves a Helvetica. Ez alkalomból a MATT, pályázatot hirdet "A Helvetica Magyarországon" címmel.
Bővebben: A Helvetica Magyarországon

Josef Muller-Brockmann

2007-07-25T08:40:00.000+02:00

Ne csak mindig a Flickr oldalairól szemesgessünk, egy nagy kedvencem a XX. századi tipográfusok közül: Josef Muller-Brockmann.

– életrajza
– egy róla szóló könyv

És az oldal, ami miatt ezt a postot írtam: az image now gallery 59 poszter (rég elmúlt) kiállítása, illetve ennek a weboldala. Külön érdekes (és ezt csak most vettem észre), hogy egyes plakátokhoz hozzátették a szerkezeti rajzait is (a poszter címe alatt szürke production drawing). Nagyon tanulságos oldal.

La mar de tabaco

2007-07-25T08:32:00.000+02:00

La mar de tabaco – dohányzással kapcsolatos reklámok. Nagyon szép anyag, átláthatóan rendszerezve. És a hozzá tartozó blog itt.

Typography and Lettering

2007-07-23T11:37:00.000+02:00

Typography and Lettering - egy hatalmas gyűjtemény, több mint 19000 képpel. Több napnyi nézegetnivaló.

USSR + WWII posters

2007-07-22T10:16:00.000+02:00

Orosz és/vagy szovjet propaganda és hírdetés, majdnem 1500 kép. És szintén a Flickr-en: itt
és II. világháborús poszterek meg itt, több mint 2800 kép.
(via david the designer)

Gallery of Book Trade Labels

2007-07-20T09:10:00.000+02:00

Ez a link lehet, hogy régebben volt már a régi blogon (sajnos nem elérhető, még nekem se), újra ráakadtam, akkor még egyszer:
Book Trade Labels – beragasztott kis címkék, amiket általában a könyvkereskedők, könyvkötők, antikváriusok ragasztanak be a könyvekbe.
(via Design Notes – Michel Surtees blogja)

Remarkable Shop Signs

2007-07-19T19:01:00.000+02:00

Remarkable Shop Signs gyűjtemény, közel 3500 fotóval. Ezt is lehet nézegetni, ugyancsak a Flickr-en.

labels + vinyl

2007-07-19T09:19:00.000+02:00

Ismét egy (két) Flickr-en található gyűjtemény: Labels – cimkék, amiket a szállodákban adtak és a bőröndöket, utazóládákat lehetett ezekkel díszíteni.

Ugyanitt VINYL – bakelitlemezek címkéi, ugyanattól a felhasználótól (cottoncandyhammer).

body type

2007-07-18T11:35:00.000+02:00

Ina Saltz: Body Type könyvének weboldala, (megdöbbentő) képekkel: itt vagy itt (myspace)

Folk Typography

2007-07-18T09:42:00.000+02:00

Még egy érdekes közösségi oldal a Flickr-en: Folk Typography. Az utcán található (főleg kézzel írt, festett) feliratokat gyűjtik össze.

BibliOdyssey: The Link List

2007-07-17T21:54:00.000+02:00

Nagy kedvencem BibliOdyssey egy fantasztikus link listát tett közzé. Több hétre való nézegetni/olvasni való:

bioephemera ⇔ eastern blot ⇔ pharyngula ⇔ curious expeditions ⇔ diary of a mad historian ⇔ paleo-future ⇔ cabinet mag ⇔ things mag ⇔ dream tree ⇔ blue tea ⇔ inky circus ⇔ panabasis ⇔ bouphonia ⇔ crystal punk ⇔ brass goggles ⇔ hooting yard ⇔ ectomo ⇔ apothecary's drawer ⇔ neurophilosophy ⇔ pink tentacle ⇔ fed by birds ⇔ a bacia das almas ⇔ modern mechanix ⇔ enthusiasm

pruned ⊗ bldgblog ⊗ kosmograd ⊗ gravestmor ⊗ inhabitat ⊗ moon river ⊗ maproom ⊗ great map ⊗ strange maps ⊗ catholic gauze ⊗ eikonographia

languagehat ≡ mirabilis ≡ laputan logic ≡ woods lot ≡ damn interesting ≡ cronaca ≡ 3quarksdaily ≡ the huge entity ≡ david byrne ≡ sarsaparilla ≡ maud newton ≡ steamthing ≡ tmn ≡ sepia mutiny ≡ material world

coudal ⊕ balla dóra ⊕ swissmiss ⊕ bb-blog ⊕ 1+1=3 ⊕ design observer ⊕ veerle notcot ⊕ speakup ⊕ design et typo ⊕ dinodream ⊕ graphic design bar ⊕ ace jet 170 ⊕ bila ⊕ pristina ⊕ ozoux ⊕ design hungary ⊕ dbqp ⊕ design*sponge ⊕ vispo

giornale nuovo Θ o'connors o'pinions Θ lines and colors Θ feuilleton Θ netlex news Θ loreto martin, Θ illustration art Θ nonist Θ oldprints Θ guardian art Θ efímera

metafilter ∴ plep ∴ oink ∴ monkeyfilter ∴ bibi's box ∴ ilike ∴ spy's spice ∴ dirty ∴ mira y calla ∴ bedazzled ∴ puño ∴ kerlames ∴ theresa duncan

fade theory ♣ design books ♣ philobiblon bookarts ♣ bookride ♣ fine books ♣ foreword ♣ bibliophile bullpen ♣ bookplate junkie ♣ elizabeth bird ♣ classical bookworm ♣ lee kottner ♣ make ready

data is nature — infosthetics — digital history hacks — subtraction — jean snow — wmmna — awln — deeplinking — pingmag — spurgeonblog — visual music — regarde — tomorrowland

ullabenulla ♦ le divan fumoir bohémien ♦ endicott redux ♦ agence eureka ♦ japonisme ♦ woolgathering ♦ juju loves polkadots ♦ sowashi ♦ gatochy ♦ elly yap

phantasmaphile ∇ suzanneG ∇ la petite claudine ∇ gmt+9-15 ∇ ursi ∇ jaf project ∇ monster brains ∇ armchair aquarium ∇ geisha asobi ∇ la boite a images ∇ cruelanimal ∇ zénon annexe ∇ cavendum a meretricibus ∇ la main gauche ∇ animula vagula ∇ recogedor

eyelevel ω glasgow art ω ramage ω drawn ω ashleyB ω process recess ω traveling with the ghost ω malanda ω neurasthenia ω popaula ω bezembinder ω the horse's neck ω rashomon ω dirty beloved ω aguarrás ω newsgrist ω el reciklante ω gráfica colectiva ω dreams less sweet ω mixin' jam ω never happened

the little professor θ philobiblon history θ early modern notes θ clioaudio θ blogging the renaissance θ rob macdougall θ barista θ stingy scholar θ jessamyn

boynton •• gaspode •• ampersand duck •• bugbread •• points of departure •• calypso spots •• sorrow at sills bend

"If it looks like I know anything then the mirrors are working."
(via BibliOdyssey)

Penguin Books (2)

2007-07-17T07:19:00.001+02:00

Itt meg a Penguin Books tervezőiről kaphatunk információkat. Nagy nevek dolgoztak a kiadónak. A képen látható borító Alan Fletcher munkája.
Cikk a CR blogon.

Penguin Books (1)

2007-07-17T07:12:00.000+02:00

Egy másik kedvenc gyűjteményem ugyancsak Flickr-en: Penguin Books.
A képeket Ace Jet 170 töltötte fel, aki megszállottja a Penguin könyveknek, külön kategóriát nyitott a blogjában: itt és itt olvashatóak a postjai.